Közelebb került az EU-hoz Szerbia
Az EU-tagjelölti jogállás megadását javasolta az Európai Bizottság Szerbiának azzal feltétellel, hogy a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdéséhez előrehaladást kell felmutatni a szerb-koszovói tárgyalásokon. A Bizottság gazdasági téren jelentős eredmények eléréséről beszél, ugyanakkor további felszámolandó hiányosságokra is rámutatott.
Maradnak még kockázatok a horvát EU-csatlakozás után
Horvátország számára komoly előnyökkel jár majd az EU-csatlakozás, de ettől még nem tűnnek el a horvát gazdaságot terhelő jelentős kockázatok - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban kiadott átfogó elemzésében.
Gyárkémények helyett csúcstechnológia
A csatlakozó országokban lezárult a külföldi tőkebeáramlás eddigi szakasza, de az EBRD szerint új szakasz kezdődik, amit a csúcstechnológiai ágazatok meghonosodása jellemez.
Gyárkémények helyett csúcstechnológia
A csatlakozó országokban lezárult a külföldi tőkebeáramlás eddigi szakasza, de az EBRD szerint új szakasz kezdődik, amit a csúcstechnológiai ágazatok meghonosodása jellemez.
Moszkva megbékül az EU-bővítéssel?
A jelek szerint Moszkva mégiscsak hajlandó lesz kiterjeszteni az Európai Unióval kötött együttműködési megállapodását az új tagországokra. A kérdés az elmúlt hetekben kiélezte az EU–orosz viszonyt, ám hírek szerint a Kreml puhított álláspontján. Igor Ivanov orosz külügyminiszter a múlt héten Madridban – korábbi véleményével ellentétben – a bővítés kereskedelmi előnyeit hangsúlyozta. Brüsszeli megfigyelők szerint ez annak a jele, hogy a Kreml elfogadja a partneri és együttműködési megállapodás feltétel nélküli kiterjesztését a csatlakozó országokra. Ezzel érvényüket veszítenék a kelet-közép-európai államokkal korábban kötött megállapodások. Moszkva a közelmúltban listát terjesztett a tizenötök elé, összesen 14 területet sorolva fel, amelyek esetében a bővítés miatt rosszabbul jár Oroszország, és az évi 150 millió euró kárért kompenzációt kért. Az EU ezt két érvvel utasította el. Egyrészt Moszkvának figyelembe kellene vennie a kereskedelmi előnyöket is, másrészt, még ha valóban hátrányt szenved is a vámkülönbségek miatt, a követelés nem legitim, hiszen Oroszország nem tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek. (Japán például a WTO-kötelezettségre való hivatkozással kérhet kompenzációt.) Az EU brüsszeli bizottsága egyébként nem zárkózik el attól, hogy – külön politikai egyeztetés keretében – meghallgassa az orosz aggályokat. Kína is kártérítést követel az Európai Uniótól a bővítés okozta gazdasági károk miatt, s vagy alacsonyabb vámtarifát, vagy megemelt kvótákat igényel. Az Európai Unió nem vitatja, hogy bizonyos termékek esetében a kínai exportőröket kár éri, mert a csatlakozó országokban kisebb vámtételt kellett korábban fizetniük, bár ezt ellensúlyozza, hogy az átlagot tekintve a vámok kilenc százalékról négyre csökkennek az új tagállamokban. Más kérdés, hogy az EU-nak föl kell emelnie a kínai importot korlátozó kvótát is, figyelembe véve a tíz országba szállított áru mennyiségét. Pekingi adat szerint tavaly hatmilliárd dollár értékben exportáltak a régióba, az EU országokba pedig 72 milliárdot tett ki a kínai export. A távol-keleti országnak joga van kártérítésre a WTO szabályozása értelmében, mindazonáltal Brüsszelben hosszadalmas tárgyalásokra számítanak, amelyek aligha fejeződnek be a májusi bővítésig. Várakozások szerint megemelik az acéltermékekre, textilárukra, a lábbelikre, a porcelán tárgyakra és kerámia háztartási eszközökre érvényes kvótákat. Kína mellett Brüsszel kártérítési tárgyalásokra készül az Egyesült Államokkal, Japánnal, Ausztráliával, Dél-Koreával, Szingapúrral és Kanadával. (Az 1995-ös bővítést követően az Egyesült Államokkal kötött megállapodás szerint például az amerikai cégek 200 millió dollárt takarítottak meg.)
