Az Európai Parlament elsöprő többséggel megszavazta az Európai Unió bővítését. Maga a bővítés 456 szavazatot kapott, 68-an ellene voksoltak, 41 képviselő tartózkodott. Az országonkénti külön szavazáson Magyarország, Lettország és Szlovénia kapta a legtöbb (522) voksot. Az Európai Parlament az egyetlen parlament, amelyik országonként is szavaz, a nemzeti parlamentek ratifikációja a tíz tagjelöltet felölelő csatlakozási szerződést tartalmazza majd.
A parlament viszonylag rövid, háromórás vitában nyilvánított véleményt a külügyi bizottság elnöke, Elmar Brok jelentéséről, amely a csatlakozási szerződés jóváhagyását javasolta. A vitában világosan kiderült, hogy a bővítés ellen szavazók talán Csehország kivételével (a Benes dekrétum miatt) általánosabb megfontolások miatt, nem országspecifikusan voksoltak. Az elhangzott ellenérvek között szerepelt a tagjelöltek nyilvánosan vállalt és lényegében az EU közös álláspontjával szembehelyezkedő, Washington iraki háborúját támogató politikája. Az iraki háborút elutasító képviselők nem bocsátják meg a tagjelöltek Amerika-barátságát. Mások elégedetlenek azzal, hogy az EU történetében első alkalommal költségvetési számok szerepelnek a csatlakozási szerződésben, ami az új tagok diszkriminálását jelenti a jelenlegi tagokkal szemben, mert utóbbiak esetében a költségvetési irányelvek rugalmasan alkalmazhatóak, az újak viszont nem változtathatnak a plafonokon. Az ő ellenszavazatuk tehát nem a bővítés ellen irányul, hanem az Európai Parlament szerepének háttérbe szorítását „bosszulják" meg. További „nem" voksot hoztak az euroszkeptikusok, egy brit képviselő szerint „a tagjelöltek a korábbi diktatúrából új börtönbe kerülnek".
A vitában Günter Verheugen, az EU brüsszeli bizottságának a bővítésért felelős tagja elmondta, hogy az EU történetének legjobban előkészített bővítésére kerül sor, mindazonáltal a bizottság éberen figyeli, eleget tesznek-e vállalt kötelezettségeiknek a tagjelöltek. A legközelebbi, novemberi brüsszeli jelentés különösen azokra a területekre összpontosít, amelyeken elégtelen felkészülés esetén az fenyegeti a tagjelölteket, hogy csatlakozásuk után az EU a védzáradék alapján felfüggeszti egyes jogaikat.
