baromfi

Több tíz milliárdos beruházási igény a baromfiágazatban

A Baromfi Terméktanács (BTT) és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) együttműködésének köszönhetően a terméktanács lehetőséget kapott arra, hogy felvázolja a szaktárcának a baromfiágazat stratégiai, fejlesztési elképzeléseit a 2007–2013 közötti időszakra. A NAPI Gazdaság birtokába került dokumentum szerint a célok között az első helyen a versenyképesség növelése szerepel, ezen belül a baromfitelepek rekonstrukcióját, az energiatakarékossági beruházásokat, a számítógépes telepirányítási rendszerek kialakítását, továbbá az istállók hűtési rendszerének megoldását tartják a legfontosabbnak a szakemberek. A második legfontosabb csoport az állatjóléti beruházásoké. Az uniós előírások szerint 2012-ig 4 millió tojótyúk tartását szolgáló berendezés teljes cseréjét kell megoldani, legalább 12 milliárd forintos beruházás keretében. Nem maradhatnak el a csirke- és pulykatartás készülő állatjóléti szabályainak betartásához szükséges beruházások sem, valamint tovább kell fejleszteni a hízott máj előállításának kíméletes technológiáját. A harmadik nagy csoport a környezetvédelmi beruházásoké, ide tartozik a telepek földterülethez juttatása is. Külön feladatként emelte ki a terméktanács az állategészségüggyel kapcsolatos intézkedéseket, például  a hatósággal való szorosabb együttműködést, a vízi szárnyasok jelenlegi szabadtartásos technológiájának gyökeres megváltoztatását, valamint a szalmonellózis és egyéb zoonózisok elleni küzdelmet. Az élelmiszer-biztonság növelése kapcsán új információs rendszer felállítását tartja szükségesnek a BTT, saját jogosítványainak kialakításával és védjegyrendszerrel együtt. Nem kevésbé fontos az ágazat gabonaszükségletének kielégítéséhez szükséges tárolóhelyek kiépítése, a hazai termékek iránti bizalom erősítése, illetve a marketing, párhuzamosan egy olyan követelményrendszer összeállításával, amely erősíti a vásárlók bizalmát, megakadályozza a kifogásolható baromfitermékek behozatalát, segít visszaszorítani a szürkegazdaságot – derül ki a BTT javaslatából. Lapunk más forrásból származó információja szerint a fentiek megvalósítása több év alatt összesen 25–30 milliárd forint költséggel járna, ehhez részben a fekete-, illetve a szürkegazdaság visszaszorításából származó állami többletbevételek jelenthetnék a fedezetet. Mint azt Bárány László, a BTT elnöke korábban kifejtette: az első évben 15, a másodikban 10, a harmadikban 5 milliárd forintot akár a feketegazdaság felszámolása révén is elő lehetne teremteni. A magyar baromfifogyasztás 30–35 százaléka ugyanis onnan kerül ki; ez körülbelül 50 millió kilogramm baromfihúst jelent évente, vagyis fejenként átlagosan öt kilogramm „fekete” baromfit eszünk meg.

Szárnyaszegett a csirkepiac

Még mindig nem tért magához a baromfiágazat a korábbi magas takarmányárak és az EU-csatlakozás nyomán meglódult import okozta sokkból. Az árak alacsonyak, a felvásárlás csökken.

A vezér kezében a Hungerit

Többségi tulajdont szerzett a szentesi Hungerit Rt. Baromfi-feldolgozó és Élelmiszer-ipari Rt.-ben Magyar József, a társaság vezérigazgatója. A cégvezető lapunknak elmondta, hogy tulajdonrészét most 66,5 százalékra növelte, a Carnex-csoport részesedésének megvásárlásával. A vételárról Magyar József és Mónos Péter, a Carnex Kft. tulajdonos-ügyvezetője is annyit mondott csupán, hogy az ,,több száz millió forint" volt. Magyar József hozzátette: az ügylet nyomán a 971 millió forint saját tőkéjű, tavaly 23 milliárd forint árbevételű cég - amely a Hajdú-Bét Rt., a Bábolna Rt. és a Carnex-csoport után a negyedik legnagyobb feldolgozó a baromfipiacon - lényegében magyar tulajdonba kerül. A vezérigazgató tulajdonrésze mellett ugyanis megmarad mintegy 30 százalékos tulajdoni aránya a főként kacsatermeléssel foglalkozó Bács-Tak Kft.-nek, így a külföldi tulajdon már csak egy német magánszemély tulajdonában lévő 3,5 százalék. Az elsődlegesen feldolgozott bontott-vágott baromfitermékek mellett tovább feldolgozott, illetve készre sütött terméket is gyárt a szentesi vállalat. A pulyka, csirke, kacsa és liba vágásával foglalkozó, valamint panírozóüzemmel rendelkező cég fő tulajdonosa tájékoztatott arról is, hogy tavaly 45 ezer tonnányi élőállatot vágtak le és mintegy 9 ezer tonna készterméket készítettek, ám az idén valamivel csökkenhet a termelés. A társaság a fő exportpiacának tekintett Németország mellett többek között Ausztriába, Svájcba, Franciaországba és Olaszországba is szállítja a termékeit.

Csak öt-hat vágóhelyet érint a román importszigorítás

A Romániában április 10-én életbe lépő új baromfi-beviteli előírások nem érintik a magyar szállítók többségét - közölte tegnap Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója. A román mezőgazdasági minisztérium rendelete értelmében április 10-étől csak olyan baromfihús hozható be az országba, amely az Európai Unió követelményeinek megfelelő baromfi-feldolgozóból származik. Takács szerint a terméktanácshoz tartozó vágóhidaknak legfeljebb 10 százalékát - azaz mintegy 5-6 vágóhelyet - érintheti a korlátozás.