A Baromfi Terméktanács (BTT) és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) együttműködésének köszönhetően a terméktanács lehetőséget kapott arra, hogy felvázolja a szaktárcának a baromfiágazat stratégiai, fejlesztési elképzeléseit a 2007–2013 közötti időszakra. A NAPI Gazdaság birtokába került dokumentum szerint a célok között az első helyen a versenyképesség növelése szerepel, ezen belül a baromfitelepek rekonstrukcióját, az energiatakarékossági beruházásokat, a számítógépes telepirányítási rendszerek kialakítását, továbbá az istállók hűtési rendszerének megoldását tartják a legfontosabbnak a szakemberek.
A második legfontosabb csoport az állatjóléti beruházásoké. Az uniós előírások szerint 2012-ig 4 millió tojótyúk tartását szolgáló berendezés teljes cseréjét kell megoldani, legalább 12 milliárd forintos beruházás keretében. Nem maradhatnak el a csirke- és pulykatartás készülő állatjóléti szabályainak betartásához szükséges beruházások sem, valamint tovább kell fejleszteni a hízott máj előállításának kíméletes technológiáját. A harmadik nagy csoport a környezetvédelmi beruházásoké, ide tartozik a telepek földterülethez juttatása is.
Külön feladatként emelte ki a terméktanács az állategészségüggyel kapcsolatos intézkedéseket, például a hatósággal való szorosabb együttműködést, a vízi szárnyasok jelenlegi szabadtartásos technológiájának gyökeres megváltoztatását, valamint a szalmonellózis és egyéb zoonózisok elleni küzdelmet. Az élelmiszer-biztonság növelése kapcsán új információs rendszer felállítását tartja szükségesnek a BTT, saját jogosítványainak kialakításával és védjegyrendszerrel együtt. Nem kevésbé fontos az ágazat gabonaszükségletének kielégítéséhez szükséges tárolóhelyek kiépítése, a hazai termékek iránti bizalom erősítése, illetve a marketing, párhuzamosan egy olyan követelményrendszer összeállításával, amely erősíti a vásárlók bizalmát, megakadályozza a kifogásolható baromfitermékek behozatalát, segít visszaszorítani a szürkegazdaságot – derül ki a BTT javaslatából. Lapunk más forrásból származó információja szerint a fentiek megvalósítása több év alatt összesen 25–30 milliárd forint költséggel járna, ehhez részben a fekete-, illetve a szürkegazdaság visszaszorításából származó állami többletbevételek jelenthetnék a fedezetet. Mint azt Bárány László, a BTT elnöke korábban kifejtette: az első évben 15, a másodikban 10, a harmadikban 5 milliárd forintot akár a feketegazdaság felszámolása révén is elő lehetne teremteni. A magyar baromfifogyasztás 30–35 százaléka ugyanis onnan kerül ki; ez körülbelül 50 millió kilogramm baromfihúst jelent évente, vagyis fejenként átlagosan öt kilogramm „fekete” baromfit eszünk meg.
Tóth Levente László