Egyre komolyabb politikai és közéleti vitákat vált ki Szlovákiában – és Magyarországon is – a Benes-dekrétumok tagadásának kriminalizálása. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága kerekasztal-beszélgetésén három felvidéki szakértő próbálta megfejteni, hogy ezzel milyen céljai vannak a szlovák kormánynak, és mi a jó lépés a magyar közösség részéről – írja az Index.

Simon Attila történész, a Fórum Intézet igazgatója a Benes-dekrétumok keletkezésének történelmi hátterét idézte fel. Elmondta:

„Eduard Benes 1940-ben Londonban létrehozta az emigráns csehszlovák kormányt, amelyben magát köztársasági elnöknek tekintette. Nincs azonban parlament, az emigráns kormány elnöki rendeletek útján kormányzott. Összesen 143 elnöki rendeletet adott ki, ebből 12, más források szerint 13 foglalkozik a magyarok és a németek kérdésével, vagyis azzal, hogyan lehet nemzetállammá változtatni Csehszlovákiát.”

Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem docense úgy fogalmazott, hogy a második világháború lezárásával a nagyhatalmak újraszülték Csehszlovákiát. Miközben Európában 1945 májusában véget ért a háború, Dunaszerdahelyen, Komáromban, Kassán vagy Losoncon megindultak a tömeges földelkobzások, amelyek a mai napig tartanak. Csak 2018 óta közel ezer ilyen eset történt.

A Benes-dekrétumok tagadásának büntethetősége kapcsán Somogyi Alfréd erődemonstrációról és megfélemlítésről beszélt. Szerinte kétféle válasz adható: polgári elégedetlenség vagy az, hogy kinevetik őket. Felhívta a figyelmet egy Felvidéken indított petícióra is, amely már több mint hatezer aláírást gyűjtött össze – vagyis elvileg ennyi embert kellene börtönbe zárni.

Simon Attila ezzel szemben árnyaltabban látja a helyzetet: szerinte a jogszabály nem kifejezetten a magyarok ellen irányul, ugyanakkor kétségtelen, hogy a hatása őket is sújtja.

Somogyi Alfréd hozzátette: a magyarság sokáig egy hivatalos bocsánatkéréssel is beérte volna, de ez soha nem történt meg. 

A fordulópont számára az volt, amikor 2024 decemberében büntethetővé tették a Benes-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezését, ami akár hat hónap szabadságvesztéssel is járhat. 

Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének igazgatója azt emelte ki, hogy egy jogi anomália folytán Szlovákiában továbbra is alkalmazzák a földelkobzásokat, holott a kormány korábban leszögezte: a Benes-dekrétumoknak már nincs joghatása.

Tárnok Balázs úgy véli, a helyzet nem kezelhető hallgatással: nemzetközi színtéren kell napirenden tartani az ügyet, és nyomást gyakorolni a szlovák vezetésre.

Kapcsolódó