A legfrissebb Magyar Közlönyben Pintér Sándor belügyminiszter megváltoztatta a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló belügyi rendeletet, és több település esetében is módosította a kockázati  besorolást. 

A rendelet módosítása már hatályba is lépett, azonban nem fűzött hozzá indokolást a Belügyminisztérium (BM). 

A Katasztrófavédelem hivatalos honlapja szerint a lefolytatott kockázatbecslési eljárást követően – ami kockázatazonosításból, kockázatelemzésből és értékelésből áll – Magyarország valamennyi települését kockázati mátrix felhasználásával, az azonosított veszélyeztető hatások várható következményei, az események bekövetkezésének gyakorisága, valamint a korrekciós tényezők figyelembevétele alapján három katasztrófavédelmi osztályba (I-III.) sorolták.

A veszélyeztető hatások beazonosítását, a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását a védelmi igazgatás szereplői (önkormányzatok, területi és helyi szintű védelmi bizottságok, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, érintett ágazatok, szervek) közösen hajtják végre. A sorolási eredményeket mind a természeti, mind az épített környezet dinamikus változása miatt az érintettek évenként felülvizsgálják. A portál szerint jelenlegi változtatások előtt I. osztályba 179, II. osztályba 1338 és III. osztályba 1660 település sorolt a kormányzat.

Most azonban több település esetén is kockázatnövekedés történt:

  • Iváncsa: II. kategóriából I. kategóriába került;
  • Szabadegyháza: II. kategóriából I. kategóriába került;
  • Nagyréde: I. kategóriából III. kategóriába került;
  • Nagyigmánd: I. kategóriából II. kategóriába került;
  • Diósd: III. kategóriából I. kategóriába került;
  • Érd: II. kategóriából I. kategóriába került;
  • Herceghalom: III. kategóriából II. kategóriába került;
  • Hernád: II. kategóriából III. kategóriába került;
  • Göd: II. kategóriából I. kategóriába került;
  • Halimba: I. kategóriából III. kategóriába került;
  • Szőc: I. kategóriából III. kategóriába került;
  • Takácsi: II. kategóriából III. kategóriába került.

Az elektromosautó- és akkumulátoripar által érintett Iváncsa, Göd, valamint a Pest vármegyei agglomerációban a túlnépesedéstől szenvedő Érd és Diósd már a legmagasabb kockázati kategóriába került 2025. január 14-től. 

A Magyarország nemzeti katasztrófakockázat-értékeléséről szóló jelentése szerint a Magyarországon alkalmazott módszertan alapján a kockázat a kiváltó esemény valószínűségének és hatásának nagysága alapján határozható meg, a kockázatok kiértékelésére pedig kockázati mátrix, illetve kockázati diagram segítségével kerül sor.

Mint írták, az alacsony valószínűség és az alacsony hatás mellett alacsony kockázatról, míg alacsony valószínűség és magas hatás, valamint magas valószínűség és alacsony hatás mellett közepes kockázatról beszélhetünk. A kiváltó esemény magas valószínűsége és magas hatása a magas kockázatot jelenti. A hazai katasztrófavédelmi eljárásban az alacsony kockázat elfogadható, a közepes csökkentendő, ellenőrizendő, megosztandó, míg a magas kockázat a legösszetettebb kezelést igényli.

A katasztrófavédelemről szóló törvény szerint a települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályait és a védelmi követelményeket a kormányzat rendeletben szabályozza. 

Érdekességképpen, a veszélyhelyzeti kommunikációs tevékenység is jogszabályban szabályozott, amely alapján az I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a lakosságot évente történő aktív tájékoztatással, a passzív tájékoztatás és az elektronikusan elérhető információ közzétételével, valamint az irányadó magatartási szabályokra való felkészítéssel biztosítják.

A II. osztályba sorolt településeken a lakosság három évente történő aktív tájékoztatásával, passzív tájékoztatással, valamint a megfelelő magatartási szabályokra való felkészítéssel, míg a III. osztályba sorolt településeken a lakosság passzív tájékoztatásával látják el.

Kapcsolódó