Egy friss kutatás során 3,4 millió online kiszivárgott PIN-kód elemzése alapján kiderült, hogy a jellemzően  bankkártyáknál használt négyjegyű személyi azonosító számok esetében az emberek hajlamosak egyszerű és könnyen kitalálható kombinációkat használni.

A számkombinációkból a leggyakrabban használt az 1234, amely az összes vizsgált PIN-kód több mint 10 százalékát teszi ki.

  • Ezt követi az 1111 és a 0000,
  • valamint további egyszerű minták, mint például a 1212 és a 7777.

A kutatást ismertető Pénzcentrum azt írja, hogy

sokan próbálnak emlékezetes, de nem feltétlenül biztonságos PIN-kódokat létrehozni számpárok megkettőzésével, mint például a 3535 vagy az 8080. További gyakori választások közé tartozik a 4444, a 2222 és a 6969.

A vizsgált adatokból egy másik érdekes tendencia is kiderült:

sokan használják születési évüket vagy dátumukat PIN-kódként, különösen a '19' vagy '20' kezdetű évszámokkal kezdődő kombinációk esetén. Ezenkívül egy "L" alakú minta is megfigyelhető volt, ami arra utal, hogy az emberek gyakran alkalmazzák születésnapjukat DD/MM vagy MM/DD formátumban.

A legfrissebb elérhető adatok szerint

Magyarországon a tavalyi harmadik negyedévben a csalók több mint 11 milliárd forintot tulajdonítottak el az ügyfelek számláiról, ami jelentős növekedést mutat a korábbi időszakokhoz.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett adatok szerint,

bár az elektronikus pénzforgalom teljes volumenéhez képest még mindig viszonylag alacsony a csalások aránya, a jelenség mértéke és gyakorisága aggodalomra ad okot.

Különösen a nem kártyás tranzakciók területén,

  • mint például átutalások
  • és beszedések esetében

tapasztalható drasztikus emelkedés.

A harmadik negyedév során regisztrált sikeres visszaélések összege meghaladta a 9 milliárd forintot, ami több mint háromszorosa a megelőző év azonos időszakának értékének.

Az MNB kiemeli, hogy a visszaélések között kiemelt helyen állnak

  • az adathalászati módszerek és az azonosító adatok illetéktelen megszerzésével elkövetett csalások.
  • Ezenfelül jelentős részesedést képviselnek azok a módszerek is, amelyek pszichológiai manipuláción alapulnak vagy közvetlen hozzáférést biztosítanak az ügyfelek mobiltárcájához, netbankhoz vagy kereskedőknél regisztrált bankkártya-adataikhoz.

Egy nemrég publikált kiberbiztonsági felmérés szerint

a magyar internetezők 57 százaléka esett már áldozatául online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak.

A jelentésben kiberbiztonsági szakértők azt is hangsúlyozták, hogy az androidos készülékek védelem nélkül óriási kockázatnak vannak kitéve.