Az ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a napirend elfogadása után közel három órán keresztül interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangzanak el.

Vita lesz a törvényalkotási bizottság módosító javaslatáról és jelentéséről, amelyet az állami építési beruházási törvényhez nyújtott be. A még júliusban elfogadott jogszabályt Novák Katalin államfő nem írta alá, hanem előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte.

A testület szerint alaptörvény-ellenes a ki nem hirdetett szabályozás, mert a jogalkotó általános felhatalmazást adott a törvénytől való eltérésre, ám nem beazonosítható, hogy pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén enged eltérést, így a miniszteri hatáskör terjedelme, korlátai nem tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők, nem kiszámíthatók.

A most benyújtott módosító indítvány a törvényalkotási bizottság szerint megfelel az Alkotmánybíróság döntésének: egyes konkrétan meghatározott kötelezettségek alól adhatna mentesítést a kormány az állami beruházás egyes meghatározott szereplőinek.

 

Lázár János bejelentette, mikortól lép hatályba az új építési törvény

Augusztus elsején lép életbe az állami építési beruházások teljes életciklusát szabályozó új törvény, amely az összes, legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve uniós forrásból finanszírozott beruházásra vonatkozik a jövőben – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter. Bővebben >>>

Két törvényjavaslat bizottsági jelentését és összegző módosító javaslatát is megvitatja a parlament:

  • a magyar építészet napjáról szóló határozati javaslat alapján december 16., Kós Károly születésének napja lenne a magyar építészet napja,
  • tárgyalják az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló előterjesztést is, amely 78 törvény módosításával az állam vállalkozásokkal szembeni, felesleges és szükségtelen intézkedéseinek leépítését célozza.