Mindössze ez egy mondat szerepel a Novák Katalin által február 11-én aláírt, de csak ma, február 12-én benyújtott lemondó nyilatkozatában: 

Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy köztársasági elnöki megbízatásomról lemondok a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 2. §-a alapján.

A Novák Katalin által hivatkozott törvény szerint

a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges.

Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg.

Ha a köztársasági elnök az elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg

- derül ki a törvény szövegéből, hogy a kegyelmi ügy miatt a visszavonulását bejelentő köztársasági elnök még kaphat egy esélyt a magyar parlamenttől. 

Egyébként a törvény arról is rendelkezik, hogy

a köztársasági elnök megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a tizenötödik napnál nem korábbi időpontban, ennek hiányában az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata meghozatalának napján, elfogadó nyilatkozat hiányában az annak meghozatalára nyitva álló határidő eredménytelen elteltével szűnik meg.

Ez azt jelenti, hogy legkorábban jövő hétfőn, február 26-án jár le Novák Katalin megbízatása. 

Az Alaptörvény 11. cikk (1) bekezdése pedig arra tesz világos utasítást, hogy ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnt meg,

akkor a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani az új államfőt.

Egyelőre csak sajtótalálgatások vannak arról, hogy ki követheti Novák Katalint, már amennyiben nem gondolja meg magát, mint ahogy arról is találgatások zajlanak, hogy kinek a javaslatára írta alá azt a kegyelmi kérvényt, amibe aztán belebukott ő és Varga Judit, az ügy idején hivatalban lévő igazságügyi miniszter is.