Delli Gergely, az NKE rektora ünnepi
beszédében többek között arról beszélt, hogy a kilenc hónapos
karrierprogram sorrendben negyedik, 2023-24-es évfolyama komoly
nemzetközi feladatok és évfordulók elé néz. Jövőre lesz például a
huszadik évfordulója hazánk uniós csatlakozásának, miközben
Magyarország az EU soros elnöke 2024 második felében.
A rektor ennek apropóján elmondta: az egyetem feladata, hogy
minél több olyan közigazgatási szakembert képezzen, aki ismeri
az unió működését.
Bizalomhiány
Zalai Csaba, az Európai Uniós Ügyek
Minisztériumának európai uniós ügyek koordinációjáért
felelős helyettes államtitkára hiánypótló képzésnek nevezte a
NKE Nemzetek Európája Karrierprogramját.
A politikus közölte, hazánk
tagságának húszéves évfordulója lehetőséget biztosít arra,
hogy értékeljük, mit értünk el. Kiemelte, hogy a magyar uniós tagság
gazdasági szempontból sikertörténet, ezen a téren rendkívül hatékonyan tudtuk magunkat képviselni. Ugyanakkor arra is
figyelmeztetett, hogy az uniós intézményekben való részvételünk
nem elégséges, nincsenek kellő számban magyar szakemberek uniós közigazgatási tisztségekben,
részben erre is vezethető vissza az a bizalomhiány, ami kialakult hazánkkal szemben.
„Ezt a kérdést orvosolni kell" –
fogalmazott a politikus. Szerinte azért is lesz merőben más a 2024-es magyar elnökség,
mint amilyen a 2011-es volt, mert az utóbbi időben több tabu is megdőlt, a
bővítésnél már 36-37 tagú unióról beszélnek, miközben
zajlik a geostratégiai átrendeződés és az ukrajnai háború.
A helyettes-államtitkár hangsúlyozta, az
elnökségre való felkészülés jól halad, az elnökségi
struktúrához szükséges több mint hatszáz fő képzése már
zajlik, ugyanakkor további szakemberekre van szükség.
Egy-két dolog, ami jön
Ezután egy kerekasztal-beszélgetés
következett Navracsics Tibor részvételével. A területfejlesztési miniszter a
magyar elnökség prioritásai helyett inkább a kihívásokról
beszélt. Szerinte ugyanis, van egy-két dolog,
ami jön, amivel, ha akarunk, ha nem, foglalkozni kell. Ilyennek
nevezte az intézményi ciklusváltást, amivel kapcsolatban kevés
európai tapasztalat áll a rendelkezésre, illetve a csúcsjelölti
rendszert is ide sorolta.
Szintén ilyen az integráció
szempontjából a kohéziós politika átgondolása. Már most zajlik a vita, hogy inkább személyalapú, vagy területi alapú legyen a kohéziós politika. Navracsics Tibor ránk erőszakolt prioritásnak nevezte ezt, illetve az orosz
agresszióra adott választ és azzal kapcsolatos gazdasági
kérdéseket is.
A hét magyar pont
Zalai Csaba szerint is rendkívüli
helyzetben vagyunk, és 2011-hez képest teljesen ismeretlen úton
járunk, sőt, a politikus szerint szerint jóval szűkebb lesz
2024-ben a mozgásterünk, mint amilyen tizenkét évvel ezelőtt
volt.
Elmondta, hogy a kormány számára van
hét fontos kérdéskör, amit már most is meghatározott, de hogy
melyek lesznek az Orbán-kormány konkrét prioritásai, azokat a ciklus legelején, 2024 nyarán fogja meghatározni. Lehetnek elképzeléseink, de az élet gyorsan változik
– tette hozzá.
Íme a hét kérdéskör, amiben a
magyar soros elnökség előrelépést szeretne:
- Növelni kell az EU versenyképességét,
ugyanis lemaradtunk a globális versenyben. - A demográfiai kihívások előtérbe
helyezése; ennek gazdaságpolitikai, területfejlesztési és
szociálpolitikai szempontjai is vannak. - Bővíteni kell az uniót, hogy ne mi
maradjunk az utolsó védőbástyája, ami felfogja a délről érkező
hullámokat – magyarázta Zalai Csaba, hozzátéve: „Ukrajna
csatlakozása alapvetően stratégiai kérdés”. - A területi kohéziós politika
megőrzése. - A közös védelempolitika elősegítése.
- A migráció kérdése, függetlenül
egy esetleges migrációs paktumtól. - Az éves uniós költségvetés
elfogadtatása, ami óriási kihívás lesz az EP-választásokat
követő intézményi harcok miatt.
Bezárt ablak
Navracsics Tibor arra figyelmeztetett,
hogy a déli államok a bevándorlók befogadása miatt, a
nettó befizető országok pedig finomhangolással változtatnának
a kohéziós politikán, míg a közép-európai országok inkább a
területalapú támogatási rendszerben érdekeltek. Erről valóban
komoly vita lesz 2024-ben, nem tolható el a rendszer a társadalmi
felzárkóztatás irányába, hangsúlyozta a miniszter.
Zalai Csaba a jogállamisági kérdések mentén arról beszélt, hogy
rengeteg olyan vállalásnak tettünk eleget, amit nem tettünk volna meg maguktól, de a kormány a lojalitás mellett döntött.
Ám a jogállamisági vita átlépett a
politikai szintre. Szerinte a következő egy-két hónap lesz a
lényeg.
Ha a következő egy-másfél hónapban nyugvópontra ér a kérdés az Orbán-kormány és Brüsszel között, akkor annak ilyen szempontból nem lesz hatása a magyar elnökségre
– figyelmeztetett. Ugyanakkor
másfél hónap múlva bezárul egy politikai ablak – hangsúlyozta.
Csökkent a szankciós vágy
A szankciós politika apropóján Navracsics Tibor megjegyezte, hogy nem igazán indult be a magyar
gazdaság, de az orosz meg nem igazán áll, és még a háború is
zajlik.
A szankciók nem váltották be a hozzáfűzött reményeket
– fogalmazott Navracsics Tibor.
Elmondta azt is, hogy a 2014-15-ös uniót szeretné viszontlátni. Ugyanis az EU egy békevállakozás,
nem pedig háborús, és akkor kifejezetten aktívan
segítette, hogy a normandiai négyek kidolgozzanak egy
békemenetrendet, ami kezelhetővé tette az orosz-ukrán
konfliktust.
Az EU soros magyar elnöksége ebbe az irányba fog
tevékenykedni – magyarázta. Kiemelte azt is, hogy most mintha
kisebb lenne az új szankciók iránti vágy.
Ezzel kapcsolatban
Zalai Csaba is megjegyezte, hogy az újabb szankciók most már olyan
kérdéseket vetnének fel, amelyek kifejezetten nemzeti szempontokat
érintenének, így pedig nehéz lesz – tette hozzá.
