A téli fűtési szezon évről évre visszatérő problémát jelent számos magyar településen, ahol a levegő minősége rendszeresen az egészségre veszélyes szintet ér el. Erre reagálva civil szervezetek már évekkel ezelőtt létrehozták a „Ne fűts hulladékkal” mozgalmat Budaörsön, Dunaharasztiban, Érden, Nyíregyházán és Törökbálinton, amelynek célja a lakosság tájékoztatása és a környezetkárosító fűtési gyakorlatok visszaszorítása.

A mozgalom létrejöttének oka, hogy a fűtési időszakban a városok és falvak levegője sok helyen büdössé, fojtogatóvá válik. 

A lakossági panaszok szerint különösen az esti órákban nehézzé válik a szellőztetés, az utcákon pedig égett műanyagra emlékeztető szag terjeng. A problémáért jelentős részben a nem megfelelő tüzelőanyagok használata tehető felelőssé.

Szakértők és civil aktivisták egybehangzóan hangsúlyozzák, hogy a hulladékkal történő fűtés sok esetben nem tudatlanságból vagy rosszindulatból fakad, hanem az energiaszegénység következménye.

Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője szerint az optimális a vegyes tüzelés lenne, ha két éven keresztül fedett, jól szellőző helyen szárított fával fűtenek. A jó tűzifának 20 százalék alatti a nedvességtartalma, de a legjobb, ha ez az érték 10 és 15 százalék között van. (A frissen kivágott fa nedvességtartalma 40–50 százalék.)

Magyarországon ma több százezer háztartás nem engedheti meg magának a korszerű, tisztább fűtési megoldásokat, így kényszerből egészségre káros anyagokat éget el.

A levegőszennyezés egészségügyi hatásai súlyosak. Magyarországon évente közel tízezer ember veszti életét idő előtt a szennyezett levegőhöz köthető megbetegedések miatt. A téli időszakban ráadásul előfordulnak olyan napok, amikor egyes magyar településeken rosszabb a levegő minősége, mint a világ egyik legszennyezettebb nagyvárosában, Újdelhiben.

A „Ne fűts hulladékkal” mozgalom szerint a problémát nem lehet pusztán tiltásokkal kezelni. A kéményekből szálló füst mérgező vegyületeket tartalmaz, amelyek növelik a légzőszervi, keringési és daganatos betegségek kockázatát, de érdemi javulás csak akkor érhető el, ha az energiaszegénység enyhítésére és a lakossági fűtési rendszerek modernizálására is törekednek majd - írja a 24.hu.

Kapcsolódó