Ám azt is fontos tudni, hogy nincs olyan általános
szerződési feltétel, hatósági eljárás vagy jogorvoslati mód, amely megkímélne
minket a bosszúságtól, a csalódástól, és a kellemetlenségtől, ha csalókkal van
dolgunk – figyelmeztetett a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője.
Jagusztin Tamás szerint ez még akkor is így van ez, ha
minden információ megtalálható a weblapon, csak egyszerűen nem figyelünk
rendesen oda. Az első „szabály”, hogy - mint minden jogügylet esetén - olyannal
kössünk szerződést, akivel kapcsolatosan pozitív tapasztalatok állnak
rendelkezésre.
A webáruházak ellenőrzésére csak nyilvánosan rendelkezésre
álló információk alapján van lehetőségünk. Elsősorban a vásárlói véleményeket
keressük, figyeljük, és lehetőleg ezek közül nem azokat, amelyek a webáruház
honlapján szerepelnek, hiszen ezeket az üzemeltető manipulálhatja, és csak a rá
kedvezőket teszi ki, vagy egyszerűen meghamisítja azokat.
A kamuértékelés
mindenhol probléma
Egy évvel ezelőtt az Európai Bizottság a nemzeti
fogyasztóvédelmi hatóságokkal közösen jelentést készített a weboldalakon
található értékelések apropóján, kiderült, az összes tagállamban rossz a helyzet, az értékelések többsége, 55
százaléka félrevezető és sérti az uniós jogot. (A felmérésben Izland és
Norvégia is részt vett.)
Az ellenőrök 223 nagyobb webhelyet világítottak át. Azt
vizsgálták, közreadnak-e a kérdéses weboldalak félrevezető fogyasztói
értékeléseket.
A jelentés szerint az átvilágított online áruházak,
piacterek, foglalási webhelyek, keresőprogramok és összehasonlító szolgáltatást
nyújtó webhelyek csaknem kétharmada esetében vetődtek fel kétségek a közreadott
értékelések megbízhatóságával kapcsolatban.
A webhelyek közül 118 nem közölt információt arról, hogyan
lehet kiszűrni a hamis véleményeket.
Ez talán egy megoldás
lehet
Krausz Miklós ügyvéd, adatvédelmi és internetjogi szakjogász
az Economx részére korábban elmondta, hogy az esetekben a fogyasztóknak nincs
lehetőségük ellenőrizni, hogy a véleményeket olyan fogyasztók írták-e, akik
ténylegesen használták a terméket vagy szolgáltatást.
Ám a valódi vásárlói értékelés bizonyítására a tisztességes
kereskedelmi gyakorlat szerint eljárni kívánó cégek számára van megoldás,
egyszerűen bekérik a rendelésszámot, és máris bizonyítható, nem csupán
képzeletbeli fogyasztó fényezi a tisztelt vállalkozást.
A céges adatok
ellenőrzése, külföldi cégek kiszűrése
Jagusztin Tamás szerint emellett fontos a webáruház céges
adatainak megkeresése is (székhely, elérhetőségek, stb.). Ha ezek fenn vannak
az interneten máshol is, nem csak a webáruház honlapján, akkor feltehetően
létező a cég.
Ezekre az óvatossági rendszabályokra azért is szükség van, mert
az e-kereskedelem számokban kifejezve döbbenetes méretű, a magyar webshopok és
a webáruházak tavaly 77,1 millió darab rendelést teljesítettek (az adat forrása
a GKID és az Árukereső.hu Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozata.)
Az év
utolsó részében, a novemberi Black Friday leárazási dömping és a karácsonyi
ajándékvásárlási láz időszakában pedig a vásárlási kedv még nagyobbra duzzad, az online forgalom 35 százalékkal is
meghaladhatja novemberben és decemberben az előző hónapokét.
Alapvetően csak a cégről közzétett adatok alapján tudjuk megállapítani, hogy magyar vállalkozás van-e a honlap mögött vagy külföldi. A holnap nyelvezete lehet magyar, a webcím végződhet „.hu”-ra, lehet megadva magyarországi telefonszám az ügyfél kapcsolattartásra, sőt még az e-mailen feltett kérdéseinkre is válaszolhatnak magyarul, mindezektől függetlenül lehet, hogy külföldi cég van a webáruház mögött.
Ennek előzetes feltérképezése azért fontos, mert külföldi
cég esetén a későbbi igényérvényesítés a nyelvi és a jogi akadályok miatt
nehézkesebb lesz, és a visszaküldéskor a szállítási költség is magasabb. Ezen
okok miatt, a statisztikai adatok szerint, az Európai Unióban az internetes
vásárlásoknak csak az egyharmada történik másik tagállamból.
A fogyasztók jobban
bíznak a hazai webáruházakban - emelte ki a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője.
A cégadatokat a webáruház holnapján az impresszumban vagy az
általános szerződési feltételekben találjuk meg. Ha viszont semmilyen cégadat
nincs feltüntetve jobb, ha máshol keresünk kedvünkre való terméket.
Trükkök a világmárkák
nevével
A webáruház egy arctalan, személytelen internetes felület,
nem jelenik meg tényleges ember. A webáruház csak egy honlap, amin számtalan
terméket csábítóan kedvező áron meg lehet hirdetni, úgy, hogy közben a
valóságban nem létezik. A csalók sokszor létező nagy márkák honlapját másolják
le tökéletesen megtévesztő azonossággal. Ezeket sajnos nagyon nehéz
ellenőrizni, de gyanút keltő jelek lehetnek.
Az egyik ilyen, hogy nézzük meg az általános szerződési feltételeket (általában ÁSZF rövidítés alatt találjuk), és ha az általános szerződési feltételekben nincs cégnév, címadat és elérhetőség, amelyre az interneten, vagy egy internetes cégkeresőben rá tudunk keresni, akkor rögtön gyanakodjunk.
Ha olyan oldalra tévedünk, amely valamilyen világmárkát
forgalmaz, akkor a legegyszerűbb „mezítlábas” módszer az oldal nevének
megnézése.
A példa kedvéért képzeljük el, hogy létezik egy olyan világ
ruhamárka, hogy „MKU.” Ha az oldal nevében csak ez márkanév szerepel, akkor
feltehetően minden rendben van, mert ilyen honlap nevet csak a jogtulajdonos
választhat. Például a www.mku.hu vagy www.mku.com az eredeti cég oldala lenne.
Viszont a www.mkuolcso.hu, vagy a www.mkuoutlet.com már legyen gyanús - figyelmeztetett végezetül Jagusztin Tamás.