Hogyan történhet ilyen, egy elvileg korlátolt felelősségű cég esetében? A hatályos jogszabályok szerint a társaság megszűnése után a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint.

Ennek azonban feltétele, hogy vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.

Ebben az esetben tehát a saját magánvagyonával is felelhet a vezető tisztségviselő.

Mi történik, ha az ügyvezető a társaságnak okoz kárt?

Az ügyvezető feladatait munkaviszony, illetve megbízási jogviszony keretein belül láthatja el. Munkaviszony esetén vezető állású munkavállalónak minősül A vezető gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért a magánvagyonával felel, szemben a többi munkavállalóval, akiknél a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a négyhavi távolléti díjnak megfelelő összegét.

Megbízási jogviszony esetén viszont a Polgári törvénykönyv szabályai jönnek a képbe, a következőképp.

Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. 

Előre nem látható körülmények: háború, covid, árfolyamváltozás, jogszabályváltozás...

A büntetőjogi felelősség kérdése

A büntetőjogi felelősség talán még összetettebb kérdéskör. Az ügyvezető és cégvezető felelőssége leggyakrabban alábbi bűncselekmények esetén merülhet fel:

Sikkasztás, hűtlen kezelés, számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, költségvetési csalás, gazdasági csalás.

A felelősség megállapítása minden bűncselekmény esetén egyedi mérlegelést és hosszú vizsgálatot igényel.

A költségvetési csalás

A költségvetést károsító cselekmények száma igen magas. Kevesen tudják, hogy ezen bűncselekmény típus esetén az ügyvezető felelőssége mellett akár a cégvezető felelőssége is könnyedén megállapítható.

Hiszen például a leggyakoribb fiktív számlák befogadásával elkövetett költségvetési csalás esetén a cégvezető tudata is általában át fogja azt, hogy az adott számlát kiállító céggel semmilyen gazdasági kapcsolat sincs.

Az utalás teljesítésével, kapcsolattartással, stb. már a bűncselekmény elkövetőjévé válhat. A felelősséget csökkenti, de nem ignorálja azon körülmény sem, mely szerint az így keletkező esetleges jogtalan előnyből semmilyen módon nem részesül.