Évről-évre folyamatosan nő a halasztási kérelmet benyújtók száma. Idén összesen 23 342-en kérelmezték az Oktatási Hivatalnál (OH), hogy a tankötelezettségi korhatárt elérő gyermeküknek még ne kelljen iskolába mennie a szeptemberben induló 2024/2025-ös tanévben.

Az OH tájékoztatása alapján úgy tudja a Népszava, hogy ezeknek az iskolahalasztási kérelmeknek a nagy többségét már el is fogadták: 21 053 gyermek kezdheti meg már biztosan egy évvel később általános iskolai tanulmányait. További 1540 kérelemnél még várják a szakértői bizottságok szakvéleményét.

Az elmúlt években beadott halasztási kérelmek száma:

  • 2021-ben: 16,4 ezer;
  • 2022-ben: 21,3 ezer;
  • 2023-ban: 22,7 ezer;
  • 2024-ben: 23,3 ezer.

A kormány 2019-ben változtatott a hatéves kortól kötelező iskolakezdés és az iskolaérettség megállapításának szabályain: a módosítások 2020 januárjában léptek életbe. Vagyis óvodapedagógusok és a szülők már nem dönthetnek arról, hogy egy kisgyermek iskolaérett-e vagy inkább még egy évet maradjon az iskolában.

A kérdést alapvetően a hivatal dönti el, nem egyszer a szakszolgálatok bevonásával: az iskolahalasztást az OH-nál kell kérelmezni, idén erre január 18-áig volt lehetőség.

A szigorítást a kormányzat azzal magyarázta, hogy korábban sokan visszaéltek rendszerrel és indokolatlanul tartották vissza a gyerekeket az iskolától.

A kérelmek jelentős többségének helyt ad az OH, tavaly például 98 százalékos volt ennek az aránya. 

Egy bizonyos réteg lelkesen tanul pedagógusnak

Nem jellemző, hogy frissen érettségizett fiatalok ülnének itthon a tanári képzéseken. Egy egészen másfajta élet-és karrierstratégia azonban kirajzolódik az adatokból. Hogy, kik választják a pedagógus pályát és miért, arról ITT írtunk bővebben.