Huszonnyolc állam polgárai úgy érzik, hogy országuk hanyatlóban van, és a társadalmuk megtört – derül ki az Ipsos 2023 végén végzett közvélemény-kutatásából, amelyben Magyarország is részt vett – írta meg a 24.hu az adatok alapján.

A magyarok nagyon negatív véleménnyel vannak a társadalomról, a megkérdezettek:

  • 69 százaléka szerint romokban hever az ország. Ez 12 százalékponttal magasabb, mint a résztvevő 28 ország átlaga, de kicsivel jobb eredmény, mint a 2021-es.
  • 63 százalék értett egyet azzal, hogy az ország hanyatlóban van.

A felméréshez az Ipsos kidolgozott egy úgynevezett „hibás rendszer indexet”, amelyben öt állításra adott válaszokat összesítenek:

  • a gazdaság a gazdagok javát szolgálja,
  • a hagyományos pártokat nem érdeklik az emberek,
  • erős vezetőre van szükség,
  • az erős vezetőnek kell visszavenni az országot a gazdagoktól,
  • és a szakértők nem értik az emberek problémáit.

Világszerte az emberek 61 százaléka szerint nem működik a rendszer, de ez az arány Magyarországon 66 százalékos.

A legrosszabbnak Dél-Afrikában látják a helyzetet, míg a németek többsége ebből a szempontból nagyjából elégedett.

A magyarok ugyan arra vágynak, hogy egy erős kezű vezető visszavegye az országot a gazdagoktól és a hatalmasoktól, az viszont már nem tetszik nekik, ha eközben a vezető hajlandó megszegni a szabályokat. Abban viszont a megkérdezettek több mint háromnegyede egyetért, hogy a magyar gazdaság a gazdagoknak kedvez.

A magyarok a politikáról is állást foglaltak:

  • 73 százaléka kiábrándult a hagyományos pártokból is - úgy vélik, hogy azok nem törődnek az átlagemberrel
  • 69 százaléka szerint a legfontosabb politikai kérdésekről népszavazás útján kellene dönteni, nem pedig a választott tisztségviselőknek.

Hogyan lehetne javítani a helyzeten? Erre is van magyar válasz:

  • 52 százalék szerint le kell állítani a bevándorlást, ezzel a megkérdezetteknek csak egyötöde nem ért ezzel egyet.
  • 81 százalék szerint a munkaadóknak előnyben kell részesíteniük a magyar munkavállalókat a bevándorlókkal szemben, bár a válaszadók fele gondolta azt, hogy a bevándorlók elveszik a munkát az „igazi” magyaroktól. 

A magyarországi válaszadók 70 százaléka az elitet egy zárt, hasonló értékeket valló csoportnak látja, ugyanennyien állítják azt, hogy az elit tagjai csak a saját érdekeiket nézik a döntéshozatalkor, az ország többi része nem érdekli őket. Csak 25 százalék látta úgy, hogy az elit a többségi társadalomért dolgozik, még ha ez időnként nem is jár eredménnyel.

A felmérésbe a közpénzekkel kapcsolatos kérdések is belekerültek:

  • a magyarok háromnegyede elutasítja azt, hogy egy esetleges adóemeléssel növeljék a költségvetés rendelkezésére álló pénz összegét,
  • mindössze 9 százalékuk támogatna egy ilyen kezdeményezést.

A magyarok szerint a kormánynak több pénzt kellene juttatnia:

  • az egészségügybe, de ezt szorosan követi az oktatás és a közbiztonság,
  • a negyedik helyen a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése áll,
  • de a megkérdezettek háromnegyede a munkahelyteremtést és az infrastruktúra-fejlesztést is említette,
  • a honvédelem és a nemzetbiztonság azonban olyan terület, ahova a magyarok fele már nem adna több pénzt, sőt, 18 százalékuk még elvonásokat sem bánna.

Hogy mely európai városokban a legelégedettebbek az emberek a munkájukkal, az kiderült az Európai Bizottság életminőségről szóló jelentésből, mi pedig itt megírtuk a részleteket >>>