Miközben – a politika kommunikáció szintjén legalábbis – megszületett a felismerés, hogy Európának sürgősen kompetens védelmi erőt kell felépítenie, az újra felfegyverkezés valódi költségdimenzióiról azonban kevés szó esik. Ennek oka az is, hogy az Európai Unió tagállamainak többségének éppen, hogy kiadás- és adósságcsökkentésbe kellene fognia az elmúlt évek masszív túlköltekezései után – ahogy ezt láthattuk a magyar költségvetési hiány esetében is.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közölt egy összeállítást arról, hogy milyen tételekkel is kell számolnia azoknak az országoknak, akik úgy döntenek, hogy külső forrásokból igyekeznek feltölteni a raktáraikat. 

A szerzők idézik Karl-Theodor zu Guttenberg volt német védelmi minisztert, aki nemrég úgy fogalmazott, hogy

az újra felfegyverkezés „nem egyszeri 100 milliárd eurós védelmi pótköltségvetést jelent”, hanem „felfoghatatlanul sok pénzt”. 

Így néz ki egy védelmi bevásárlási lista

  • „A teljes amerikai F-35 lopakodó vadászbombázó projekt költsége (kutatás-fejlesztés és a repülőgépek együtt) csaknem 2 ezer milliárd eurót tett ki, a  Lengyelország által nemrég vásárolt 32 darab F-35 beszerzése 4,3 milliárd euróba került.
  • Az amerikai B-2-es lopakodó bombázó projekt fejlesztési költsége (a repülőgépekkel együtt) megközelítőleg 50 milliárd eurót tett ki.
  • Egyetlen német Sachsen-osztályú fregatt építési költsége 1 milliárd euró. (Ne feledjük, az EU egyre jelentősebb szerepet kíván vállalni a tengeri útvonalak, mint a Vörös-tenger és a Dél-kínai tenger, védelmében.) A fregatt által kilőtt rakéták 2-3 millió euróba kerülnek darabonként.
  • Egy amerikai Gerard Ford osztályú repülőgép-hordozó építési költsége 17 milliárd euró.
  • Egyetlen amerikai Reaper drón ára 28 millió euró, ezek pedig gyorsan fogyó eszközök.
  • Egyetlen Patriot légvédelmi rendzser ára (rakétákkal együtt) 1 milliárd euró, szintén gyorsan fogynak a fronton.
  • Egy darab Eurocopter Tiger harci helikopter ára: 70 millió euró.
  • Egyetlen modern harci repülő éves fenntartási költsége (üzemanyag, javítások, szakemberek fizetése): 0,5-7 millió dollár.
  • Az amerikai hiperszonikus rakétarendszer fejlesztési program költsége: évi 4,4 milliárd euró.
  • És persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy fejlett technikával felszerelt gyalogsági gépesített dandár (3500-4000 fő) éves fenntartása: 500 millió euró. (Páncélos dandár esetén ide tartozik 50-100 darab, a típustól függően egyenként 13-15 millió euróba kerülő tank is.)”

Az Oeconomus közölte összehasonlításképp azt is, hogy Eurostat adatai alapján az Európai Unió országainak teljes 2022-es adó- és járulékbevétele, azaz gyakorlatilag az elkölthető jövedelme összesen 6500 milliárd eurót tett ki, míg az Európai Bizottság becslése szerint az európai adóbevételek csaknem 40 százalékát szociális kiadásokra és transzferekre fordítják. 

A jelentésben kitérnek arra is, hogy a SIPRI intézet számításai szerint az orosz-ukrán háború kitörése és a nagy fogadkozások ellenére is

2023-ban a teljes, 27 tagállamú Európai Unióban összesen 470 milliárd eurót költöttek védelemre. Tíz évvel ezelőtt ez az érték még 330 milliárd euró volt.

Mindeközben, a leköszönő amerikai John Aquilino admirális figyelmeztetése alapján, Kína az elmúlt három év leforgása alatt 400 modern harci repülőgéppel és 20 hadihajóval növelte haderejét, a nagy hatótávolságú rakétáinak számát pedig megkétszerezte – derül ki az Oeconomus anyagából.

Másrészt az önálló védelmi ipar fejlesztése lehet egy nemzetstratégiai kiugrási pont is. 

Május 10-én tartották meg Budapesten a Hungarian Defense Industry Summit védelmi ipari nemzetközi konferenciát, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy Magyarország jó időben és megfelelő stratégia mentén kezdte újraépíteni a védelmi iparát.

Emellett például regionálisan és több szövetségi rendszerben is vezető szerepet tölthet be a műholdfejlesztésben és -gyártásban is hazánk, aminek alapja lehet az üzleti életben ismert, évtizedes tapasztalataira épült űrtechnológiai vállalat, a 4iG Csoport kötelékébe tartozó REMRED. 

Sárhegyi István, a 4iG űripari és technológiai holdingvállalatának vezérigazgatója az Economxnak elmondta, a Rheinmetall AG-val, amely a 4iG csoport egyik legnagyobb befektetője közös stratégiát dolgoztak ki, melynek eredményeként az űripar, a drónipar, a drónvédelem és a védelmi digitalizáció területén a következő öt évben 1,7-2,3 milliárd euró bevételt prognosztizálnak.