Akár súlyosbíthatják is bizonyos betegségek tüneteit a leggyakrabban használt nem-szteroid gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofen vagy az acetilszalicilsav hatóanyagú készítmények, ha rendszeresen vagy nagy mennyiségben szedik őket – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem (SE). Ezek ugyanis befolyásolhatják a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összetételét, ami negatívan hathat az alapbetegségre. Szélsőséges esetben ezek a gyógyszerek akár bélgyulladást vagy bélfekélyt is okozhatnak.

Az SE kutatócsoportja többéves projekt keretében azt vizsgálja, miért és hogyan okozhatják a leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapítók, az úgynevezett NSAID-ok (non-steroidal anti-inflammatory drugs) az úgynevezett bél mikrobióta egyensúlyának felbomlását, melyet diszbiózisnak neveznek.

Kapcsolódó

A bélrendszerben több, mint 100 milliárd mikroorganizmus él, például baktériumok, vírusok és gombák. Ezeket együttesen bélrendszeri mikrobiótának (vagy bélflórának) nevezzük, szerepük a szervezet egészséges működése szempontjából elengedhetetlen.

„Azt már régóta tudjuk, hogy a nem-szteroid gyulladáscsökkentők túlzott szedése felboríthatja a bélflóra egyensúlyát, most arra keressük a választ, hogy mi állhat ennek a folyamatnak a hátterében, melyet csak részben ismerünk” – mondta Zádori Zoltán, a SE Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében működő Gasztrointesztinális Munkacsoport vezetője.

A nem-szteroid gyulladáscsökkentők, vagyis az NSAID-ok a világon a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak, naponta több mint 30 millió ember szedi őket.

Ismert tény, hogy a gerincet vagy végtagokat érintő krónikus ízületi gyulladásos betegségek, illetve a reumás ízületi gyulladás esetében a betegeknél jellemző a bél mikrobióta egyensúlyának felborulása és több olyan baktérium elszaporodása, amelyet összefüggésbe hoznak ezen betegségek kialakulásával, illetve tüneteik súlyosbodásával – mondta Zádori Zoltán.

A szakirodalom áttekintésével arra jutottunk, hogy ezek a bakteriális eltérések nagyon hasonlók az NSAID-ok által okozottakhoz. Mindezek alapján felmerül, hogy a gyógyszer-okozta diszbiózis hozzájárulhat ezeknek a betegségeknek a súlyosbodásához, és hosszútávon korlátozhatja az nem-szteroid gyulladáscsökkentők terápiás hatását – mondta a szakember.

A docens szerint, mivel az NSAID-ok által generált és az alapbetegséghez kapcsolódó folyamatok oda-vissza hatnak egymásra, nehéz elválasztani egymástól az ok-okozati tényezőket.

Zádori Zoltán szerint azt, hogy milyen adag NSAID szedése és mennyi idő után károsíthatja a bélflórát, nem lehet általánosítani. A Gasztrointesztinális Munkacsoport jelenleg azt is vizsgálja, hogyan lehet az NSAID-ok káros hatásait kivédeni vagy ellensúlyozni. A kutatási projekt 2021-ben kezdődött, és 2025-ben ér véget.