Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hét olyan terület van, ahol a legsúlyosabb a helyzet a magyar kórházakban – közölte Buga László, az Egészségügyi Minisztérium kórházi fekvő- és járóbeteg-szakellátásért felelős államtitkára a HVG-nek adott interjújában.
Az államtitkár a kórházak helyzetéről azt mondta: a problémákat örökölték, de az előző vezetés ehhez az örökséghez nem csatolt problématérképet, mert ilyen nem készült.
Már dolgozunk egy országleltáron, hogy régiókra lebontva lássuk a hiányosságok mértékét, ehhez a kórházaktól is kérünk folyamatosan pluszadatokat
– fogalmazott.
Buga László szerint a legsúlyosabb problémák
- a sürgősségi betegellátás,
- a gyermekgyógyászat,
- a pszichiátria,
- a belgyógyászat,
- az urológia,
- az érsebészet
- és az intenzív osztályos ellátás területén jelentkeznek.
Hozzátette, hogy regionálisan jelentős eltérések lehetnek.
Az államtitkár szerint sok esetben azért szüneteltetnek részlegesen vagy teljesen ágyakat – például az intenzív terápiás és belgyógyászati osztályokon –, mert nincs elegendő szakdolgozó az ágyak mellé. Emiatt vannak olyan intézmények, amelyek csak félkapacitással működnek.
„Aggasztó, hogy egyre több olyan orvosszakma is hiányszakmává vált, ami korábban nem volt az” – mondta. Buga László szerint miközben a sürgősségi ellátásban általános az orvoshiány, vannak olyan szakterületek is, ahol inkább az aránytalanságok mutatják a rendszer problémáit.
„Ha az egész országban több lenne az orvos, mint az aktív ágy, akkor az ellátás szempontjából sokat javulna a helyzet, ugyanakkor az ellátórendszer gazdaságilag egyáltalán nem lenne fenntartható” – fogalmazott.
Hozzátette: azokból az intézetekből, ahol nagyon magas az orvoslétszám, sok szakember más kórházakban is dolgozik. Mint mondta, tudomása szerint nem „vezénylik” az orvosokat, ez inkább megbeszélés kérdése.
Az államtitkár szerint a rendszer rendkívül aránytalan, ami a halálozási mutatókban és az ellátás elérhetőségében is megmutatkozik.
„A különböző osztályokon teljesen eltérő terhelés alá kerülnek a dolgozók, így a betegek jelenleg nem kapnak egyforma ellátást az országban. Ezeket a szélsőségeket kell mérsékelnünk” – mondta. Buga László leszögezte:
nem akarnak kórházakat bezárni, ugyanakkor bizonyos intézmények portfólióját át kell alakítani.
Hozzátette: eközben olyan ösztönzőket kell nyújtaniuk, amelyek segítenek az aránytalanságok felszámolásában, a nagyobb mobilitásban, és a kisebb térségi kórházakat is vonzóbbá teszik az orvosok és szakdolgozók számára. Példaként említette az egészségügyi szakdolgozók életpályamodelljét, amelynek része lehet a lakhatási támogatás és a magasabb fizetés is. Kiemelte, hogy erről még nincs konkrét döntés, és a részleteket sem dolgozták ki.
A szakdolgozók helyzetéről azt mondta: terveik szerint még ebben az évben emelkednek a bérek. Kiemelte, hogy a szakdolgozói réteg rendkívül összetett, és a béremelésnél az egészségügyben dolgozó, de nem egészségügyi végzettségű munkavállalókra is gondolnak.
„Fontos megjegyezni, hogy a béremelésnél az egészségügyben dolgozó, de nem egészségügyi végzettségű munkavállalókra is gondolunk, hiszen ők olyan háttérfeladatokat végeznek, amelyek ellátása nélkül egy egészségügyi intézet nem tudna működni” – fogalmazott.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a várólista rendszerét felül kell vizsgálni. Mint mondta, jelenleg olyan betegek is szerepelhetnek a regiszterben, akik időközben a magánellátásban, saját költségükön megoperáltatták magukat, de a várólistáról nem törölték őket, ami torzítja a képet.
A rövid távú és hosszú távú intézkedésekről szólva Buga László példaként említette a klímaprogramot mint „tűzoltó jellegű” beavatkozást, míg hosszabb távú célnak a kórházi fertőzések számának csökkentését nevezte.
Közölte: szeptembertől nyilvánosságra hozzák a kórházi fertőzések adatait. Szerinte a nagyobb átláthatóság pozitív ösztönző lehet, ugyanakkor az egészségügyi ellátás érezhető javulása éveket vehet igénybe.