Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhetedik módosítását szombaton – közölte az államfő friss Facebook-videójában 18 óra után néhány perccel. A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Sulyok arról beszélt, a magyar csodálatos nép és nagyszerű nemzet, amely „számos nehézségen esett már át, de minden küzdelmében biztos pillérekre tudott támaszkodni”. Az egyik ilyen pillér szerinte „az ezeréves alapokon nyugvó magyar jogfejlődésből adódott”. Felelevenítette, hogy ügyvédként, alkotmánybíróként és annak elnökeként is meghatározta életét a jog szeretete, ugyanígy államfőként. Arról is beszélt,
a jogállamiság a jog tiszteletét jelenti, a jog uralmát az önkény felett, a normák uralmát az egyedi közhatalmi döntések felett. Ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár hazánkra nézve
– állapította meg.
A mostani, hivatalát érintő esetet példátlannak nevezte 36 év távlatában, amely a „kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép”. Ezt „a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes példáinak” egyikeként jellemezte. Érvelésében odáig is eljutott, hogy most ez szerinte töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában, és mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság alkotmányos értékein.
Sulyok Tamás ezenfelül elmondta, mivel az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, azaz tartalmi kontroll nem érvényesülhet, így „az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni”.
„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje”
– fogalmazott Sulyok Tamás.
Hangsúlyozta, ő az alaptörvényt mindvégig megtartotta, azt meg nem sértette, feladatait annak teljes tiszteletével látta el, majd hozzáfűzte, ezért sem tagadta meg az aláírást, amivel jogsértést követett volna el. „A szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot a demokráciát a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli” – vélekedett.
A köztársasági elnök annak a véleményének is hangot adott, hogy meglátása szerint e döntéssel megszűnik az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam, valamint a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is. Elmozdítása után „a köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni” – rögzítette álláspontját.
A hétfőn a kétharmados Tisza-többség által megszavazott alaptörvény-módosítás után a hetvenéves jogász előtt alapvetően csak három út állt:
- öt napon belül aláírja és ezzel kihirdeti az alaptörvény-módosítást – ez a határidő járt le szombaton;
- tiltakozásul lemond, de egyúttal akár kifejezheti egyet nem értését;
- vagy, ha úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvény módosításakor nem tartották be az előírt eljárási követelményeket, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Noha az Ab tartalmilag nem bírálhatja el az alaptörvény-módosításokat.
Magyar Péter miniszterelnök csupán az első két opciót nevezte meg korábban.
Mindenesetre a friss szignóval a szó szoros értelmében most megpecsételte sorsát a köztársasági elnök, akinek a 17. alaptörvény-módosítás értelmében az aláírást követő nap másnapjától megszűnik a megbízatása.
Most ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes látja el az államfői feladatokat.
