Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha életbe lép a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítása, Sulyok Tamás másnap távozni kényszerül államfői székéből.
Kedden sürgősségi tárgyalással tűzi napirendjére a parlament az Alaptörvény legújabb, 17. módosítását, amely megszüntetné a köztársasági elnök megbízatását. Erről Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter tett javaslatot hétfőn, megkezdve az általános vitát. Az Index szerint a részletes vita lefolytatásához és a zárószavazáshoz azonban rendkívüli ülés összehívására lesz szükség, vélhetően a jövő hétre.
A parlamentnek pedig nagyon ügyelnie kell a törvényalkotási eljárásra, mivel egy kisebb hiba is Ab-kontrollt vonhat maga után.
Az eljárás végeztével kétharmados többséggel kell elfogadni az Alaptörvény 17. módosítását. A módosítást az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja. Ezt követően jön a képbe Sulyok Tamás különös dilemmája:
- Az elfogadott Alaptörvény-módosítást a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését; vagy
- az elfogadott Alaptörvény-módosítást eljárásjogi aggályainak megjelölésével aláírás előtt megküldi vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak.
Alaptörvény-módosítás esetén persze nem áll rendelkezésére a rendes törvényekre vonatkozó politikai vétó, amikor is megteheti, ha az elfogadott törvénnyel vagy valamely rendelkezésével nem ért egyet, akkor aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolásra visszaküldi a parlamentnek.
Az első esetben saját maga írja alá elnöki megbízatásának megszűnését; a másik út pedig kvázi járhatatlan,
részint a szűk körű alkotmánybírósági kontroll miatt, részint azért, mert esetleg nincs fogadókészség az Alkotmánybíróság részéről.
Nincs okom a lemondásra, és a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolításomra
– jelentette ki Sulyok Tamás, aki ezzel az esetleges harmadik opciót el is vetette.
Ha a borítékolható távozás bekövetkezik, Sulyok megüresedett helyére, pontosabban a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit ideiglenesen – amíg nincs új államfő – az Országgyűlés elnöke, azaz jelen esetben Forsthoffer Ágnes gyakorolja az Alaptörvény rendelkezései értelmében. Ám ilyenkor a házelnök országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt, valószínűleg valamelyik tiszás alelnök látja el.
Bár találgatások vannak, de a Tisza Párt nyilvánosan még nem nyilatkozott arról, hivatalosan kit kívánnak jelölni az államfői tisztségre.
Emlékezetes, Magyar Péter miniszterelnök a hétvégén közölte videójában, a társadalmi egyeztetés után hogyan is néz ki végső formájában a 17. Alaptörvény-módosítás 12 pontja.