Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az alaptörvény 17. módosítását követően három út áll Sulyok Tamás köztársasági elnök előtt. A harmadik példátlan jogi dagonyázáshoz és káoszhoz vezethet - hívta fel a figyelmet összeállításában a 24.hu.
Miként az Economx is beszámolt róla, az Országgyűlés hétfőn megszavazta az alaptörvény módosítását. Ennek értelmében öt napon belül megszűnik Sulyok Tamás államfői megbízatása, korlátozzák a képviselői mandátumokat, és visszahívhatók lesznek a közjogi méltóságok, valamint létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal.
Magyar Péter miniszterelnök a szavazást követően rendkívüli sajtótájékoztatón jelezte, mit vár a jelenlegi köztársasági elnöktől. Kijelentette, hogy Sulyok Tamás előtt közjogi értelemben öt napig még két opció áll: a lemondás vagy az aláírás.
Forsthoffer Ágnes, a parlament elnöke pedig még a szavazás estéjén alá is írta és továbbította az alaptörvény módosítását Sulyok Tamásnak, így az önmaga elmozdításáról is rendelkező jogszabály immár hétfő késő este óta a köztársasági elnök asztalán áll.
A miniszterelnök által említett két lehetőség - a jogszabály aláírása és a lemondás - mellett ugyanakkor
egy harmadik út is áll Sulyok Tamás előtt: az Alkotmánybírósághoz is fordulhat. Az azonban a jogi senkiföldjére vezethet
- mutatott rá a 24.hu.
Amennyiben a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvény módosításakor nem tartották be az előírt eljárási követelményeket, ennek vizsgálatát kérheti az Alkotmánybíróságtól. Az AB tartalmilag nem bírálhatja el az alaptörvény-módosításokat, de az eljárási követelményeket igen.
Ha az államfő ezt az utat választja, akkor
Sulyok Tamás esetleges indítványáról az Alkotmánybíróságnak soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kellene döntenie.
Ha a kérvényt a taláros testület megalapozottnak találja, az alaptörvény-módosítást a parlamentnek újra kell tárgyalnia - hívta fel a figyelmet a portál.
Igaz, Magyar Péternek erre a lehetőségre is van már kész válasza, mivel a kormányfő előre jelezte, hogy ekkor a Tisza Párt elindítja a köztársasági elnökkel szemben a megfosztási eljárást.
Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy ennek az eljárásnak a lefolytatása ugyancsak az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
Ilyen eljárás ráadásul még soha nem indult államfővel szemben.
Mindenesetre az eljárás idején a köztársasági elnök már nem gyakorolhatná jogait, hatásköreit az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes venné át. Az viszont nagy kérdés, hogy a megfosztási eljárás miatt parkolópályára tett Sulyok Tamás helyett ő kihirdetné-e az Alaptörvény módosítását.
Azzal ugyanis formálisan saját magát tenné meg ideiglenes államfőnek az új köztársasági elnök megválasztásáig.
De az is kérdéses, hogy az Alkotmánybíróság tagjai részt vennének-e egyáltalán az alkotmánymódosítás formai követelményeinek elbírálásában, amely végső soron kényszernyugdíjazza őket - mutatott rá a portál.