Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elfogadott jogszabály szerint az alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és ezt követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ államfőt.
A módosítás emellett bevezeti az országgyűlési képviselői mandátum 12 éves (vagy 3 ciklusos) időkorlátját, az alkotmánybírók 70 éves életkori határát, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, valamint lehetővé teszi a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.
Az Országgyűlés 139 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodó szavazat nélkül fogadta el módosítást, amelyet a kormány nevében Magyar Péter miniszterelnök nyújtott be a parlamentnek.
A módosítás értelmében
- Sulyok Tamás megbízatása megszűnik,
- Az országgyűlési képviselők hivatali ideje maximum 12 évben vagy három ciklusban lesz maximalizálva.
- Kezdeményezhetik a bírók a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének visszahívását.
- Eltörlik a közpénz korábbi szűkítő meghatározását, és létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.
- A vármegyék újra megyék lesznek, a főispánok pedig kormánymegbízottak.
- Átírják az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályait, és megszűnik az önálló Országgyűlési Őrség.
Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel arról beszélt, amennyiben Sulyok Tamás nem írja alá az Alaptörvény-módosítást, akkor az Országgyűlés elindítja ellene a megfosztási eljárást. Az államfő szerint azonban Magyar Péter nem mond igazat.
Gulyás Gergely szerint az Alaptörvény-módosítással a mostani ellenzék nem vehet a továbbiakban részt a kialakult politikai versenyben, ezért a Fidesz nem vett részt az ülésen, ő maga pedig lemondott a frakció éléről.
