Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az alaptörvény-módosítási javaslat számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét – közölte a Sándor-palota az alaptörvény tizenhetedik módosításával kapcsolatban csütörtök reggel.
Sulyok Tamás államfő szavait tolmácsolva a köztársasági elnök hivatala azt írta: alkotmányos szerepéből fakadóan a köztársasági elnök – a három hatalmi ágon, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalmon kívül működő – önálló, politikai felelősséget nem viselő hatalmi tényező a fékek és ellensúlyok rendszerében, aki – mint ilyen – nem cselekedhet a kormány vagy más hatalmi ágak helyett.
„Európában is egyedülálló helyzet, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnököt tisztán politikai indokokra hivatkozva, a köztársasági elnöki intézmény autonómiáját biztosító garanciák nyílt sérelmével távolítanak el hivatalából, az alaptörvény-módosítás záró rendelkezései közé illesztett, félreérthetetlenül személyre szabott módon” – olvasható a közleményben.
Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök alkotmányos szerepe betöltésének fontos biztosítéka, hogy az Alkotmánybíróság az egyetlen szerv, amely jogosult az államfőt a hivatalától megfosztani, és erre kizárólag konkrét okokból, az Alaptörvény vagy a törvények szándékos megsértése vagy bűncselekmény elkövetése miatt kerülhet sor.
Emlékeztetett rá, hogy 1990 óta a köztársasági elnököket lényegében változatlan eljárással legitim módon, a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés választotta meg.
Hozzátette, hogy a köztársasági elnöki intézmény mindeddig stabil alkotmányos keretek között működött, de az Alaptörvény tizenhetedik módosítása törést hoz ebben a rendben.
Az ezt követően hivatalba lépő államfő egy alkotmányosan megválasztott, de a jogállammal ellentétes eszközökkel eltávolított köztársasági elnök utódjaként, az őt eltávolító hatalom jelöltjeként, egyfajta politikai kinevezettként kerül tisztségébe
– írta.
„Ennek az eljárásnak a legalizálásával a mindenkori köztársasági elnök egyúttal az őt megválasztó politikai többség foglyává is válik, hiszen ettől fogva bármikor elmozdítható tisztségéből, ha a hivatalban maradása a továbbiakban nem felel meg az uralkodó politikai hatalmi céloknak” – olvasható a közleményben.
Az államfő kiemelte: nemcsak a köztársasági elnöki intézmény sérül, hanem valamennyi független hatalmi ág, amennyiben a tizenhetedik alaptörvény-módosítás arra teremt precedenst, hogy bármikor bármely független szerv vezetője, tagja egyedi döntéssel elmozdítható, illetve az országgyűlési képviselők esetében az újraválaszthatóságuk kizárható.
Ez a hatalommegosztás helyett hatalomkoncentrációhoz, a jogállamiság helyreállítása helyett önkényhez vezet, az alkotmányos szabályok nyílt átlépésére nem épülhet alkotmányos demokrácia
- hangsúlyozta.
Sulyok Tamás álláspontja szerint bár a kormánypárt különleges felhatalmazásra hivatkozik, „sem a párt mögött álló vitathatatlan demokratikus felhatalmazás, sem bármely demokratikus felhatalmazás sem jogosítja fel a kormánytöbbséget alapvető alkotmányos elvek, alapvető jogok sérelmére".
A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet elfogadásának lehetőségével veszélybe kerül a rendszerváltás vívmányain és az európai értékeken alapuló magyar alkotmányos demokrácia.
Rámutatott arra is, hogy a közjogi intézmények között kialakult alkotmányos konfliktus jogállami megoldását jelentheti az alkotmányjog terén nemzetközi szinten szaktekintélynek számító Velencei Bizottság véleményének figyelembevétele, ez ugyanis garanciát jelenthet az európai viszonylatban is rendkívülinek számító helyzet alapvető alkotmányos elvekkel összhangban álló rendezésére.
A köztársasági elnök végül arra kérte a közbeszéd alakításában, a politikai véleményformálásban meghatározó szerepet vállaló embereket és szervezeteket, hogy megszólalásaik, állásfoglalásaik során annak a felelősségnek a tudatában járjanak el, hogy nyilatkozataikkal, véleményükkel egy egész társadalom demokráciáról, jogállamiságról, szolidaritásról és emberségről való gondolkodásmódját befolyásolják és alakítják.
„Magyarország egy olyan történelmi pillanatban van, amikor hosszú időre eldőlhet, hogy hazánk sorsa milyen irányba fordul, és miként alakítjuk közös jövőnket. Ebben a történelmi pillanatban visszafordíthatatlan károkat okozhat, ha a demokratikus jogállami értékek melletti kiállást elmulasztják azok, akiknek erre lehetőségük volna" – fogalmazott.
Az államfő meggyőződése szerint a jogállamiság, a szolidaritás és az emberség olyan értékek, amelyek tekintetében mindenkor a legmagasabb szintre való törekvés mindannyiunk feladata, és ezt a felelősséget a múltbéli – vélt vagy valós – negatív tapasztalatok nemhogy nem csökkenthetik, hanem éppen a legmesszebbmenőkig fel kell, hogy erősítsék.
Ahogy azt megírtuk, a Tisza-kormány a Tisztiótűz-művelet részeként benyújtotta az Alaptörvény 17. módosítására tett javaslatát, amely az alábbiakat tartalmazza:
- 12 éves cikluskorlátot vezet be a parlamenti képviselőknél;
- felállítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt;
- Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök megbízatását megszüntetné, és új köztársaságielnök-választást tenne lehetővé;
- visszahozná a 70 éves felső korhatárt az Alkotmánybíróságon, így megszűnne Polt Péter, az Ab elnökének megbízatása is; és
- visszanevezi a vármegyéket megyékre.
A Fidesz már jelezte, hogy bojkottálja az erről szóló szavazást, miközben az Európai Bizottság is árgus szemekkel figyeli a történéseket.
Azt is megírtuk, hogy átmenetileg Forsthoffer Ágnes ülhet Sulyok Tamás székébe.