Tudomásunk van a július 4-én a parlament elé került alkotmánymódosítás-tervezetről
– közölte portálunkkal az Európai Bizottság sajtószolgálata. Hozzátették: a Bizottság szokás szerint nem kommentál jogszabálytervezeteket.
Volt ugyanakkor egy kiegészítésük. A brüsszeli testület az Economxnak ugyanis azt is hangsúlyozta, hogy
általánosságban továbbra is figyelemmel kíséri a magyarországi helyzetet, és a releváns fejleményeket tükrözni fogja a soron következő, 2026-os jogállamisági jelentésben.
Az Országgyűlés tiszás többsége ma arról szavazott: az Alaptörvény újabb módosításáról a törvényhozás sürgős tárgyalás után döntsön.
A Magyar Péter miniszterelnök által beterjesztett tizenhetedik Alaptörvény-módosítás többek között Sulyok Tamás köztársasági elnök politikai jövőjéről is rendelkezik. A vonatkozó szakasz a társadalmi egyeztetést követően sem változott.
A szöveg szerint:
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.
Ez azt jelenti, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma nem külön eljárás, hanem közvetlenül az Alaptörvény-módosítás hatálybalépése alapján szűnne meg.
Az Economx korábban arról kérdezte az Európai Bizottságot, hogy a testület a jogállamiság és a demokrácia szempontjából problémásnak tartja-e, ha egy uniós tagállam államfőjének megbízatását egyetlen alkotmányos rendelkezéssel szüntetik meg.
A Bizottság egyelőre tehát nem adott érdemi politikai-jogi értékelést a konkrét módosításról, arra hivatkozva, hogy jogszabálytervezeteket nem kommentál. Kérdés ugyanakkor, hogy a testület miként értékeli majd az Alaptörvény-módosítást abban az esetben, ha azt az Országgyűlés majd elfogadja.
