Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Felsorolni is nehéz, mennyi egészségügyi problémát okozhat a gyermekek számára az okoseszközök használata – hangzott el a NEVES (NEm Várt ESemények) fórumán. A táplálkozási és emésztési zavaroktól kezdve a szemészeti problémákig számos negatív hatás jelentkezhet, de sok kisgyermek alvászavarral és mentális problémákkal is küzd. A túlzott digitáliseszköz-használat kisdedkorban visszaveti a beszédfejlődést, korlátozza a szociális kapcsolatok kialakulását, sérülhet a gyermekek mozgásfejlődése, és számos egyéb egészségügyi probléma is jelentkezhet.
Egy, a pandémia idején végzett kutatás szerint a 8–38 hónapos gyermekek szüleinek 72 százaléka mondta azt, hogy gyermeke már használt valamilyen okoseszközt. Napjainkban a 8–12 éves gyermekek átlagos napi képernyőideje már meghaladja az 5,5 órát, a tinédzsereknél pedig eléri a napi 8 órát is.
A gyermekek beszédfejlődését és érzelemszabályozását is jelentősen befolyásolja a digitáliseszköz-használat – mondta Lám Judit, egyetemi docens, a Semmelweis Egészségügyi Menedzserképző Központ operatív igazgatóhelyettese.
Példaként említette, hogy sok szülő fordul az egészségügyi ellátórendszerhez, mert aggódik a 12 éves gyermeke miatt, akinek gyakran fáj a feje, alvászavara van, szorong, időnként fáj a hasa, és romlik az iskolai teljesítménye. A szakember szerint azonban a tünetek kivizsgálása előtt érdemes felmérni a gyermek digitáliseszköz-használatát is.
Egyre több gyermek kerül az ellátórendszerbe mentális egészségügyi problémákkal, és ehhez az egészségügyi rendszernek is alkalmazkodnia kell – tette hozzá Lám Judit.
Fontos, hogy a betegellátás ne induljon el egy rossz betegúton, a családnak ugyanis kulcsszerepe van a problémák megoldásában. A képernyőhasználat nem diagnózis, de olyan fontos anamnesztikus adat, mint az alvás, a gyógyszerszedés vagy a családi kórtörténet.
Döbbenetes hatása van „digitális cuminak"
A cumi egy veleszületett szopóreflexre épít, a „digitális cumi” viszont – vagyis az, amikor a szülő már egészen kicsi korban, akár néhány hónaposan egy telefon képernyőjét teszi a gyermeke elé evés közben azért, hogy evésre ösztönözze – nem szolgálja a gyermek fejlődését – mondta Fazekas Anita védőnő, egészségügyi menedzser.
A szakember szerint nem a tiltás a legjobb megoldás, de a szülők ne az okostelefonnal próbálják lekötni a gyermek figyelmét, megoldani a hisztit vagy kezelni a dühkitöréseket. Ehelyett egy szerető családtag nyugtassa meg a gyermeket.
A gyermek fejlődése során fontos, hogy megtanulja érzelmei szabályozását, de ne a technológián keresztül. A szakember szerint a mai szülőket gyakran zavarja a csecsemők sírása, pedig ez a kicsik egyik legfontosabb kommunikációs eszköze. Ezért fontos, hogy inkább a szülő ringassa és nyugtassa meg a gyermekét, ne az okostelefon.
A megoldás az, hogy a szülők legyenek jelen a gyermek életében, és az együtt töltött idő valódi prioritást élvezzen.
A mobiltelefon-használat már nagyon kicsi korban függőséget alakíthat ki. Ez pedig kihat a gyermek mentális egészségére, valamint beszéd- és mozgásfejlődésére, a finommotorika kialakulására, továbbá figyelem- és beilleszkedési zavarokat is okozhat. Mindez komoly nehézséget jelenthet, amikor a gyermek óvodába vagy iskolába kerül. A szakemberek szerint a növekvő betegszám jelentős többletterhet róhat az egészségügyi ellátórendszerre.
A túlzott digitáliseszköz-használat jelentősen növeli a rövidlátás kialakulásának kockázatát is. Egyes kutatások szerint a túlzott képernyőhasználat 21 százalékkal emeli a szemészeti problémák előfordulásának esélyét.
Példaként említették, hogy komoly szakemberhiány van a közellátásban: országosan mindössze mintegy száz gyermekpszichológus dolgozik, a várólisták pedig hosszúak, ezért sok gyermek nem jut időben ellátáshoz.
A digitális világ robbanásszerű fejlődése kapcsán Fazekas Anita kiemelte: nem a tiltás a cél, hanem az, hogy segítséget nyújtsanak a családoknak, és edukálják őket arról, mennyi az a képernyőidő, amely még nem káros a gyermek fejlődése szempontjából.
A szakmai ajánlások szerint a képernyőmentes időszak lehetőleg a gyermek hároméves koráig tartson. Nulla és hároméves kor között a meseolvasásnak és a mesehallgatásnak kellene a mindennapok részét képeznie. A mesenézés során pedig érdemes visszatérni a lassabb tempójú klasszikus rajzfilmekhez, például a Vukhoz vagy a Frakkhoz.
A saját okoseszköz használatát 12–13 éves kor körül ajánlják a szakemberek. A közösségi média használatának megkezdését pedig inkább 16 éves kor környékére javasolják, amit egyébként több ország már szabályozási eszközökkel is igyekszik korlátozni.
A szakember szerint több emberi kapcsolatnak kellene jelen lennie a gyermekek életében. Többet kellene mozogniuk, felfedezniük a világ szépségeit, érzékszervi tapasztalatokat szerezniük, sárban tapicskolniuk, homokozniuk, és ebben a családoknak támogató szerepet kell vállalniuk.
Ne a digitális tér szóljon bele az emésztésünkbe
Csecsemőkorban az éhség- és jóllakottságérzés is sérülhet, ha a gyermek evés közben digitális eszközt használ – sorolta a kockázatokat Karoliny Anna, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főorvosa, gyermek-gasztroenterológus.
Emellett evészavarok, étvágytalanság és székrekedés is kialakulhat a kevés mozgás és az ülő életmód következtében. A túlsúly is egyre gyakoribb probléma: a szakember szerint ma már nem ritka, hogy egy első osztályos, hétéves gyermek testsúlya eléri a 60 kilogrammot.
A vizeletürítéssel is gyakran akadnak problémák, hiszen a videojátékokba merülő gyerekek sokszor még a WC-re sem mennek ki időben.
Karoliny Anna arra is felhívta a figyelmet, hogy a csecsemők gondozása egyre inkább applikációalapúvá válik. Számos mobilalkalmazás segíti a szülőket, ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a figyelem fokozatosan a gyermekről az adatokra helyeződik át.
A főorvos a bél–agy tengely működéséről szólva elmondta, hogy a gasztrointesztinális betegségek esetében a bélből érkező ingereket az idegrendszer dolgozza fel, amelyek fájdalom vagy más tünet formájában jelentkezhetnek. Ha a bél egészsége vagy a mikrobiom egyensúlya felborul, számos panasz jelenhet meg.
A tinik is divat diétáznak
A digitális világ hatásai a bél–agy rendszer finoman hangolt együttműködésében is megmutatkozhatnak. Az alváshiány, a stressz, a mozgásszegény életmód és az interneten terjedő divatdiéták hasi fájdalmat, étvágytalanságot és különféle emésztési problémákat okozhatnak.
Komoly tendencia a kamaszok körében, hogy ha például puffadást tapasztalnak, nem a szülőkhöz vagy a háziorvoshoz fordulnak, hanem az interneten keresnek megoldást, és különféle diétákat kezdenek el alkalmazni.
A gasztroenterológus szerint az algoritmusok rossz tanácsadók, és az interneten kontroll nélkül elérhető egészségügyi tartalmak komoly veszélyeket hordoznak.
Ugyanakkor hangsúlyozta: léteznek hasznos digitális eszközök is, amelyek használatát bizonyos betegségek esetén a szakorvosok kifejezetten javasolhatják gyermekek számára. A túlsúlyos gyermekek esetében például tízből kilenc esetben életmódváltással jelentős javulás érhető el.
Már létezik egy képernyőidő-csökkentő program
A gyermek életében a szülővel való kapcsolat az első két év során alapvető fejlődési tényező. Ha ezt a kapcsolatot digitális eszközök használata háttérbe szorítja, a fejlődési folyamat sérülhet – mondta Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház osztályvezető főorvosa, gyermek- és ifjúságpszichiáter.
A szakember szerint a rendszeresen mobiltelefont használó gyermekek érzelemszabályozása gyengébb lehet társaikénál. A bölcsődei gondozók és az óvónők beszámolói szerint a gyerekek ma gyakrabban hisztiznek, mint korábban.
A Bethesdában olyan programot indítottak, amelyet már több mint ötszáz szülő végzett el. A cél, hogy segítsenek a családoknak a képernyőhasználat tudatos szabályozásában.
A program keretében reális, elérhető célok kitűzését, képernyőidőnapló vezetését, valamint képernyőmentes zónák kialakítását javasolják. Fontosnak tartják azt is, hogy amikor a család együtt van, ne szóljon a háttérben a televízió. Több mozgást, sétát és gyalogos közlekedést ajánlanak, hiszen a szülői minta meghatározó.
Tapasztalataik szerint a szülők digitáliseszköz-használatának csökkentése kedvezően hat a gyermekek képernyőidejére is.
A szakember szerint a serdülők mentális egészsége ma rosszabb állapotban van, mint tíz évvel ezelőtt. Az elhízás, az alvásproblémák és más életmóddal összefüggő problémák miatt is egyre több gyermek szorul ellátásra.