Vitézy Dávid a MÁV helyzetének áttekintésétől teszi függővé a döntést, hogy szükséges-e strukturális változás az állami vasúttársaság menedzsmentjében. Erről a közlekedési és beruházási miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt pénteken.
„Meg fogjuk nézni azokat az ügyeket, amelyek a MÁV-ot érintik, és ennek nyomán fogjuk meghozni azokat a döntéseket, hogy milyen struktúrában történik a MÁV vezetése a jövőben" - fogalmazott a tárcavezető a vasúttársaság vezetőjének jövőjét érintő kérdésre.
A miniszter egyértelművé tette, hogy
tárcájánál nem egyszerű kormányzati átadás-átvétel zajlik, hanem teljes körű átvilágítás.
Külön kiemelte a 35 évre megkötött autópálya-koncessziót, amelyet a Mészáros Lőrinc–Szíjj László érdekeltségéhez tartozó konzorcium kapott meg.
Ez egy rossz szerződés a magyar állam szempontjából
– mondta, hozzátéve, hogy a jogi mozgásteret vizsgálják, de részleteket egyelőre nem árult el.
Szintén célkeresztbe került a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházása, a Mohácsi híd költségemelkedése, valamint több, a választások előtti időszakban végrehajtott pótkifizetés.
A miniszter szerint az előző kormány két év alatt összesen mintegy 2 milliárd eurót veszített el, ami akkori árfolyamon körülbelül 800 milliárd forintot jelentett. Ezekből a pénzekből közlekedési, környezetvédelmi, energetikai fejlesztések valósulhattak volna meg.
A Budapest-Belgrád vasút és a mohácsi híd titkosított szerződéseit nyilvánosságra akarják hozni, az utóbbit lehet a leggyorsabban, mert az magyar állami döntésen múlik. A Budapest-Belgrád vasútnál a legfontosabb feladatnak a személyforgalom elindítását nevezte, de céldátumot nem mondott.
„Egészen brutális bűnnek tartom, ahogy ezzel a kérdéssel foglalkoztak”
– mondta.
A Tisza-kormány egyik legfontosabb feladata szerinte most az, hogy a még menthető uniós forrásokat hazahozza.
Le kell zárni a „vasútrombolás korszakát", amely az előző évek közlekedéspolitikáját jellemezte - hangsúlyozta.
Lázár János minisztersége alatt leálltak a vasúti járműbeszerzések, a HÉV-fejlesztések, több infrastrukturális beruházás, valamint bezártak vidéki vasútvonalakat is - jegyezte meg, példaként erre Komlót említette, ahol szerinte népszerű volt a vasút, a pótlóbusz pedig lassabb lett, miközben a pályát a tehervonatok miatt továbbra is fenn kell tartani.
A MÁV nagy járműjavítóit „magánkézbe adták", orosz-egyiptomi üzletekbe vitték, majd ezek csődbe mentek, most pedig azt próbálják menteni, ami menthető - fogalmazott.
Vitézy Dávid megerősítette, hogy lesz HÉV-fejlesztés, és az uniós forrásokat úgy alakítják, hogy a legfontosabb kötöttpályás beruházásokra jusson pénz.
A budapesti beruházásokról szólva azt mondta: gyorsan fel akarnak lépni a reklámszennyezés ellen, elindítanák a budai fonódó villamos meghosszabbítását a Szent Gellért tértől dél felé, és együttműködnének a fővárossal Rákosrendező ügyében is. Azt is közölte, hogy megvizsgálják a Belügyminisztérium történeti épületének eladását, amelyet ugyanaz az arab befektető vett meg, akinek Rákosrendezőt is el akarták adni.
Az Orbán-kormány várbeli minisztériumi beruházásait Vitézy Dávid élesen bírálta.
Azt mondta, a Várban megvalósított kormányzati épületfejlesztések költségei jóval 500 milliárd forint felett vannak, teljes befejezéssel inkább az 1000 milliárd forinthoz közelítenek. A magyar embereket soha nem kérdezték meg arról, hogy pályaudvarok, kórházak, HÉV-ek vagy biztonsági berendezések helyett erre akarják-e költeni az állami forrásokat - hangsúlyozta.
Első miniszterként adott televíziós interjújában a saját mozgásteréről azt mondta: Magyar Péter világos elvárásokat fogalmazott meg vele szemben. Ezek közé sorolta a korrupcióval szembeni zéró toleranciát, a hatalmi arrogancia felszámolását és a szakmaiság elsődlegességét. Szerinte ezek különösen fontosak egy olyan "fertőzött területen", mint az általa vezetett minisztérium.