Az Economx nemrégiben beszámolt egy örvendetes európai
parlamenti döntésről, ahol magyar kezdeményezésre született előrelépés a kettős
minőségű élelmiszerek terén. Arról van szó, hogy tiltanák, hogy a cégek Nyugat-Európában jobb minőségű élelmiszereket áruljanak, mint
Kelet-Európában.
Az élelmiszer törvény előírásai szerint főszabályként akkor
beszélhetünk kettős minőségről, ha egy Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer és legalább egy másik tagállamban forgalomba hozott élelmiszer bár
megegyeznek (azonosak), de összetételük, vagy jellemzőik jelentősen eltérnek
egymástól és ezeket a jelentős eltéréseket jogszerű és objektív okok nem
indokolják.
2014 és 2023 között összesen 102 termékteszt zajlott, és
2191 terméket vettek górcső alá. A terméktesztek elvégzéséhez több esetben
külföldi weboldalakról szereztek be terméket, így egy termékkategórián belül külföldi
és magyar gyártású termékek összehasonlítását is elvégezték.
A magyarországi
energiaitalokban nincs taurin
Jogszerű és objektív okra konkrétumként említhetőek az
energiaitalok, mivel Magyarországon a taurin (ami a külföldi forgalmazású energiaitalok
fő összetevője) felhasználása adóköteles, ezért a magyar forgalmazású
energiaitalok nem tartalmaznak taurint.
Vagyis, ez az összetételi eltérés a külföldi és a hazai
forgalmazású energiaitalok között jogszerű, valamint objektív ok következménye –
hangsúlyozták a Néhib szakértői.
Pár hónapja pedig az Economx arról írt, hogy jelölési hibák
és túl alacsony vitamintartalom miatt 19 esetben indított hatósági eljárást
kakaóitalpor-forgalmazók ellen a Nébih.
Ilyenkor áll fenn a
kettős minőség
Az élelmiszeripari vállalkozásoknak jogukban áll a termékeik
összetételét módosítani, hogy azok megfeleljenek például a nemzeti
jogszabályoknak, a helyi fogyasztói preferenciáknak, vagy a földrajzi és/vagy
szezonális elérhetőségből eredő különbségeknek mindaddig, amíg betartják az
uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jogszabályok valamennyi előírását.
Tilos azonban a fogyasztókat félrevezetni és elhitetni
velük, hogy azok a termékek, amelyeket azonos márkajelzés alatt, vagy azonos
illetve nagyon hasonló csomagolással forgalmaznak, azok mindenben azonosak az
EU egységes piacán, amikor ez nem igaz, mert például összetételükben
különbözőek.
A kettős minőség akkor áll fenn, ha a megegyezés (azonosság) látszólagos, elsősorban a termékek külső, vizuális jellemzői miatt, miközben jelentős, továbbá jogszerű és objektív okokkal nem indokolható eltérés áll fenn a termékek belső, tartalmi jellemzőiben, így elsősorban azok összetételében (például az alapanyag, a receptúra, az egyes összetevők különbségében).
Ezeket vizsgálják a
szakemberek
- Tipográfia (minden, ami a betűvizualitáshoz tartozik, így például
betűtípus, betűméret, kiemelések, egalizálás, ligatúra); - Termékkép (a terméket vagy a termék fő tulajdonságait leíró
képek, így például tejcsokoládénál a tej ábrázolása); - Grafikai elemek, díszítő elemek, illusztrációk. A hasonló
grafikai karakterek a termék azonosságát sugallhatják, ezért az eset összes körülményét
figyelembe véve szükséges értékelni azokat. - Szín (A csomagolás az eltérő szín, képi ábrázolás ellenére
egyezőséget sugallhat. A vásárló nem emlékszik pontosan a színre, képre és
azonosnak véli a két terméket, mivel a színbeli eltérés kevés az
összetéveszthetőség kizárásához.) - Lay-out (a csomagolás elemeinek elhelyezése). Az eltérő
csomagolás nem ad elég támpontot ahhoz, hogy a vásárló egyértelműen különbséget
tegyen a termékek között.) - Kiemelések;
- Csomagolás formája és fajtája (műanyag / üveg / fém). Különböző
kiszerelésben forgalmazott, de márkanevükben, megnevezésükben és csomagolásukban
azonos termékek esetében szintén fennáll az összetéveszthetőség veszélye.
Kettős minőség azonban olyan esetekben is előfordulhat, amikor a termék címkéjéről nem derül ki a termék eltérése (például eltérő minőségű alapanyagok felhasználása). Ilyen esetben, ha kell, az ellenőrök megkóstolják a termékeket.
A januári uniós
döntés lényege
Miként azt az Economx megírta, az Európai Parlament
strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a fogyasztók hitelesebb tájékoztatását,
valamint a környezetbarát jelleget alaptalanul állító címkézés tilalmát előíró
jogszabályjavaslatot.
A 593 szavazattal, 21 ellenszavazattal és 14 tartózkodás
mellett elfogadott irányelv nagyobb védelmet hivatott biztosítani a
fogyasztóknak a megtévesztő környezetvédelmi címkézésekkel szemben, és
biztosítja, hogy hitelesebb információk birtokában dönthessenek vásárlásaik
során.
Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője,
az EP környezetvédelmi szakbizottságának jelentéstevője a döntést követően az
Economxnak elmondta: Magyarország és a három visegrádi ország összehangolt
fellépésének eredményeként a kettős minőség témájával, mint a fogyasztók
irányába megnyilvánuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal az Európai
Bizottság folyamatosan, magas szinten foglalkozik.
