Alapvetően két olyan ügykör van a védőoltásokkal
kapcsolatban, ahol jogi útra terelődnek a dolgok – mondta el az Economxnak
Varga-Orvos Zoltán. Az egészségügyi szakjogász szerint az első esetben
jellemzően abból van probléma, hogy a szülők nem hajlandóak beadatni
gyermeküknek a kötelező védőoltásokat.
Ilyenkor az történik, hogy a hatóságok a társadalom érdeke
szempontjából kikényszerítik a védőoltások beadását.
A másik esetkör az, amikor a védőoltások (legyen az
kötelező, vagy nem kötelező) mellékhatásai miatt panaszkodnak az emberek, és
fordulnak bírósághoz. Az elmúlt években természetesen a Covid-oltások miatti
valós, vagy vélt mellékhatások hatására indult perek kapták a legnagyobb figyelmet.
Aktahegyek és
bizonyítási nehézségek
A bíróságok ekkor független igazságügyi szakértőt
rendelnek ki, és itt merül fel az első probléma, ugyanis – legalábbis
Magyarországon – egyszerűen kevés a szakértő, és ez az összes egészségügyi perre
elmondható. Kis túlzás, ám mégis valahol igaz, a szakértőknél hegyekben állnak
az akták.
Az elkészült szakvéleményt viszont egy perben eljáró
ügyvédnek nincs alapja megkérdőjelezni, legfeljebb kezdeményezheti egy másik
szakértő kirendelését.
Az egészségügyi szakjogász szerint ahhoz sem fér kétség,
hogy a védőoltások miatti mellékhatások közti ok-okozati összefüggést a
felperesnek kell bizonyítania. Ez pedig rendkívül nehéz, bonyolult, nem is lehet
általánosságban beszélni, a bíróságnak minden ügyet egyedileg kell kezelnie.
Mert ha egy évvel ezelőtt kapott valaki oltást, és most jelentkeznek a problémái, miképp lehet bizonyítani az összefüggést? Adott esetben talán lehet is összefüggés, ám ez milyen módon bizonyítható úgy, hogy erre alapozva a bíróság ítéletet hozzon?
Covid-perek szerte a
világban
Az egyik legnagyobb figyelmet kapott ügy Németországban
kezdődött, ahol egy nő a koronavírus elleni védőoltás beadása után azt
állította, hogy komoly mellékhatások alakultak ki nála, és ezért kártérítési
pert indított a BioNTech ellen.
Az adatvédelmi okok miatt névtelenséget kérő nő mintegy 150
ezer eurót, azaz 55 millió forintnak megfelelő összeget követel kártérítés
gyanánt. A cég ellen két ügyvédi iroda több mint 350 hasonló ügyben képviseli a
felpereseket.
Miként arról pár napja az Economx is beszámolt, Németországban mintegy 65 millióan kaptak legalább egy
koronavírus-oltást, közülük egészen pontosan 11 827-en kérték az oltás által
okozott károk elismerését. Ebből több mint 5000 kérelmet utasítottak el és
nagyjából 5600 vár még feldolgozásra.
Az Economx arról is írt, hogy a német hatóságok elismerték:
számos esetben bizonyítottan van összefüggés a Covid-elleni oltások és bizonyos
megbetegedések között.
Magyarországon azonban nem vezetnek ilyen statisztikát, és
becslés sincs a látenciára.
Más védőoltásokkal is
gondok vannak
Szintén beszámoltunk arról, hogy tavaly októberben mellékhatások miatt büntették meg az
AstraZenecát, és 425 millió dollárt kell fizetnie a gyógyszergyárnak azért,
mert két gyógyszerük is májfunkció-romlást okozott.
A majdnem 157 milliárd
forintnyi bírság úgy jött össze, hogy New Jersey és Delaware államban is
perelték a céget, mert két készítményüknél is nem várt mellékhatásokat
tapasztaltak a fogyasztók.
Az egészségkalauz szerint, ha koronavírus elleni oltás után komolyabb mellékhatást
tapasztalnak az emberek, a jogászok javaslata szerint azonnal jelenteniük kell
azt az állami gyógyszerfelügyeletnek, és fel kell hívni a háziorvost is, és
elmondani a tapasztaltakat.
Az orvosnak azt kell megvizsgálnia először, hogy
valóban romlott-e a bejelentő egészségi állapota, majd pedig arról kell adnia
szakvéleményt, hogy a tüneteket oltás okozta.
A szakértők szerint a mellékhatás bejelentéssel összefüggő
jogi eljárás lényege, hogy a panaszosnak bizonyítania kell, a mellékhatást
közvetlenül a vakcina váltotta ki, és nem két független, de egymást követő
eseményről van szó. Ez ugyanakkor korántsem egyszerű, még akkor sem, ha az oltást
követően nem sokkal a páciens meghal.
A hatályos jogszabályok annak is megszabják a rendjét, hogy
miképpen lehet a hibás termék, ez esetben a védőoltás kapcsán, a fogyasztói
jogokat érvényesíteni – húzta alá végezetül az Economxnak Varga-Orvos György.
A hibás termékekért való felelősségre vonatkozó 1985-ös
európai tanácsi irányelv szerint amennyiben egy hibás termék kárt okoz a fogyasztónak, a gyártó még
abban az esetben is felelősségre vonható, ha nem követett el gondatlanságot,
vagy mulasztást.
