Több okból is jelentős az esélyegyenlőség kérdése. Objektív
érvekkel alá kell támasztani, miért jogosult egy munkavállaló a rövidített
munkahétre – hangsúlyozta az Economx megkeresésére Farkas Margit. Amennyiben
egyéb hasonló helyzetben lévő munkavállaló nem jogosult erre, a munkaidő-változás
diszkriminációhoz vezethet.
Fontos, hogy a négynapos munkahétben dolgozó munkavállalók
ugyanolyan munkakörülményeket és előnyöket élvezzenek, mint ötnapos munkahétben
dolgozó kollégáik.
Emellett a részmunkaidős kollégákra is figyelmet kell
fordítani, mivel a rövid munkahét munkaidő csökkenéssel jár a teljes
munkaidőben foglalkoztatottak számára.
Vannak itt
kérdések
Kiss-Mátrai Anita szerint a napos munkahét bevezetése számos
kérdést vet fel. Jogi szempontból elsősorban meg kell határozni a munkaidő beosztást.
A gyakorlatban két megközelítés jellemző: a teljes heti munkaórák száma
változatlan marad, csak a munkaidő kerül szétosztásra kevesebb napra vagy a
teljes heti munkaórák száma is lecsökken.
Mindkét eset jelenthet hosszabb munkanapokat, hogy
kompenzálják a hiányzó ötödik napot, viszont nem szabad túllépni a törvényben
meghatározott maximális napi munkaidőt.
A munkajog szabályainak való megfelelés céljából lényeges
kérdés a felszabadult munkanap státusza.
Ez több szempontból is jelentőséggel bír, például: a változás kapcsán szükséges-e munkaszerződést módosítani?
Továbbá: a négy munkanapon milyen óraszámban kell a munkavállalónak munkát teljesíteni, hisz a napi óraszám befolyásolja az osztószám (egy napra, vagy egy órára eső munkabér) meghatározását és ezáltal az egyes bérelemek (például: túlóra alap idő, távolléti díj) számítási módját.
A kötetlen munkarend előnyei
és hátrányai
A jelenlegi szabályozási háttér két megoldási lehetőséget is
kínál: a négynapos munkahét megvalósítható
kötetlen munkarend és munkaidőkeret alkalmazásával is, melyek eltérő módon működnek, és más előnyökkel,
hátrányokkal járnak.
Előnyök
- Rugalmasság: a munkavállalók döntik el, mikor kezdik és
fejezik be a munkát. - Munka-magánélet egyensúly: a munkavállalók az egyéni
élethelyzetükhöz igazodhatnak. - Növeli a munkavállalók elégedettségét és motivációját.
Hátrányok
- A túlzott rugalmasság problémákat okozhat a szervezésben.
- A munkavállalókat túlterhelheti a munkaszervezés, mivel nincs határozott kezdési és befejezési idő.
- Nincs munkaidő nyilvántartás, mert nem lehet nyomon követni a munkavállalók munkaidejét.
A felek döntésén
múlik
Farkas Margit szerint a munkáltató és a munkavállaló egyéni helyzetétől
és szükségleteitől függ, hogy melyik opciót választják. Fontos, hogy mindkét
fél figyelembe vegye a munka természetét, a munkakörülményeket és a
jogintézmények részletes jellemzőit, mielőtt döntést hozna. Mindig érdemes
szakértői tanácsot kérni a munkaidő-beosztás és a munkajogi kérdések kapcsán.
A szabadság megtervezésekor figyelembe kell venni a heti
munkanapok számát, mivel a szabadság napjainak meg kell felelniük a
munkanapoknak. Egy hét szabadság egy ötnapos munkahéten öt nap szabadságot, egy
négynapos munkahéten négy nap szabadságot jelent.
A munkajognak való megfelelés érdekében a négynapos munkahétre való átállást egyértelműen meg kell határozni a vállalati szabályzatokban, és közölni kell az alkalmazottakkal.
Így alakul a túlóra
szabálya
A túlóra a munkaszerződésben meghatározott napi / heti
munkaidőn túl végzett munkaóra. A túlóráért járó díjazás a munkaszerződésben és
a munkajogban meghatározottak szerint történik. A távolléti díjat a
munkavállaló munkanapjainak száma alapján számolják – húzta alá Kiss-Mátrai
Anita
Tehát, ha egy dolgozó, a négynapos munkahét során
betegszabadságon van, akkor azok a napok számítanak, amikor dolgoznia kellene.
Ha az ötödik nap (ami nem munkanap) ünnepnapra esik,
általában nem befolyásolja a munkavállalók bérét vagy szabadságát, mivel azon a
napon amúgy sem kötelesek dolgozni. Azonban, ha a munkavállalót mégis behívják
dolgozni azon a napon, akkor extra munkadíjat kell fizetni, ami az ünnepnapi
pótlékot is magában foglalja.
A konkrét szabályozás nagyban függ a cég belső szabályzatától,
a munkaszerződéstől és az adott ország munkajogától.
A munkáltató a gazdasági igényeihez igazodva szervezheti a munkavállalók munkaidejét.
Könnyebb nyomon követhetőség.
A munkaidőkeret hátrányai
Kiszámíthatatlanná teszi a munkaidőt, ha a beosztás gyakran változik.
Lehet, hogy a munkavállalóknak dolgozniuk kell az úgynevezett nem tipikus órákban.
