Nem csupán Magyarországon, hanem világszerte keresik a
megoldást, hogyan is lehetne szabályozni a digitális eszközök öröklését – derült
ki a napokban megrendezett, 34. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.
Pedig a tét egyre nagyobb. Menyhárd Attila, az ELTE egyetemi
tanára szerint Magyarországon csak kriptoeszközökben mintegy háromszáz milliárd
forintnyi vagyont tartottak 2021-ben. Egy idei jelentés szerint pedig
világszerte több mint négyszázmillió ember tart kriptoeszközöket, összesen mintegy
ezerkétszáz milliárd dollár értékben.
Tavaly csak az Egyesült Királyságban több mint kétszázmillió
fontnyi kriptopénzt koboztak el pénzmosás gyanújával a hatóságok. Ha a jog nem
vesz tudomást ezekről a digitális eszközökről, akkor például az elkobzott kriptopénzek
sem lesznek hasznosak a társadalomnak, mert nem tudja az állam értékesíteni, és
ellenértékét társadalom javára fordítani – húzta alá az egyetemi tanár.
Ez az egyik alapprobléma
Parti Tamás közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
elnökhelyettese az Economx számára közölte: a digitális javakat a jog egyelőre
nehezen tudja besorolni a tulajdonjog klasszikus tárgyai közé például a pénz,
vagy az ingatlan mintájára, mivel tulajdontárgyként jelen állapotukban nehezen
megragadhatók.
Márpedig az öröklés a tulajdonhoz való jogból vezethető le. Vagyis, mindaddig, amíg a jogi szabályozás a digitális javainkat a tulajdonunk tárgyaiként, vagy vagyontárgyként nem definiálja, addig azok öröklésére sem lehet olyan egyértelműen számítani, mint a hagyományos vagyontárgyak esetében.
Százmilliárdnyi
kriptopénz öröklése bizonytalan Magyarországon
A 34. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon az is kiderült,
hogy csak kriptopénzből több százmilliárdnyi forintos vagyonnal rendelkeznek a
magyarok, emellett egyre nagyobb értéket képviselnek egyéb digitális eszközök,
például üzleti és magán közösségimédia-profilok, felhőben tárolt dokumentumok,
tokenek, és maguk a digitális adatok is.
Kérdéses, hogy az ilyen, sajátos tulajdonságokkal
rendelkező, nem egyértelműen kézzelfogható vagyonelemekhez megfelelő
szabályozás híján hogyan férnek hozzá az örökösök. Amíg nem születik határokon
átnyúló szabályozás arról, hogy kié a digitális adatok tulajdona, vagyonjogi
szempontból hogyan minősül, és örökölhető-e, addig sok múlik a jogosulton, hogy
megfelelően elrendezi-e még életében digitális vagyona sorsát.
A technológiai óriáscégek saját szabályaik alapján engednek
hozzáférést az elhunytak adataihoz, és ezt csak bíróságon lehet vitatni.
Mivel ezeknek vagyoni értékük van, pénzt termelnek, lényeges,
hogy mi lesz a sorsuk, amikor jogosultjuk, illetve felhasználójuk meghal.
Egyre nagyobb
digitális lábnyomot hagyunk magunk után
Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke
szerint nemcsak a kriptopénzek jelentenek értéket a digitális eszközök között.
NFT-k, közösségi média- és videójáték-profilok, felhőben tárolt anyagok –
például egy regény, egy tudományos dolgozat –, vagy akár milliókat érő,
mesterséges intelligencia segítségével alkotott képek is bírhatnak komoly
anyagi értékkel.
Emellett pedig számos személyes, családi emlék – egy nyaraláson, vagy egy esküvőn készült képsorozat – is elveszhet, amennyiben a jogosult
halála után az örökösök nem férnek hozzá a profilhoz.
Tóth Ádám úgy látja, egyre nagyobb digitális lábnyomot
hagyunk magunk után, emiatt több kérdésre is választ kell adnia a jognak. El
kell dönteni, hogy kinek lesz joga ezek felett rendelkezni a halálunk után, és
milyen hozzáférése lesz. Arra is ki kell térni a szabályozásban, hogy
egyáltalán korlátozható-e a hozzáférés, vagy meg lehet-e semmisíteni egy
digitális vagyonelemet.
Parti Tamás az Economx számára hangsúlyozta: mint korábban
is szó volt róla, az öröklés a tulajdonhoz való jogból vezethető le.
Tehát nem lehet megkerülni a digitális javak tulajdonlásának és öröklésének átfogó jogi szabályozását, hiszen a digitalizáció kirobbanó fejlődése napjainkra fontos és értékes gazdasági tényezővé tette az adatokat.
A közgazdaságtan egy ideje már egyértelműen vagyontárgyként
számol a digitális javakkal és magukkal a digitális adatokkal is. Ezért előbb- utóbb
a jognak is szabályoznia kell a kérdést.
Érdemes időben
elrendezni digitális vagyonunk sorsát
Átfogó és részletes jogi szabályozás híján egyelőre
elsősorban a digitális eszközök jogosultjára hárul a szerep, hogy még életében
elrendezze ezek sorsát. Ebben komoly szerep hárul a szerződésekre és a
végrendeletekre. Aki mindezt elmulasztja, könnyen lehet, hogy örökösei soha nem
férnek majd hozzá a digitális vagyonához.
Részletes tervezést igényelhet például, hogy hogyan kapják
meg a kriptotárcához tartozó felhasználói kódot és a titkos jelszót az
örökösök. Ha ugyanis a hagyaték átadása előtt bárki hozzáfér azokhoz, akkor
bármikor kiürítheti a tárcát vagy megváltoztathatja a belépési adatokat. A
digitális vagyon ugyanakkor messze nem csak kriptopénzből, vagy tokenekből áll.
Németországban például egyelőre elsősorban a digitális adatokhoz kapcsolódó szerződések – például egy felhasználó és a közösségi médiafelületet működtető techcég közötti ÁSZF – felől vizsgálják ezt a kérdést. Már van olyan szövetségi legfelsőbb bírósági ítélet, amely kimondta: az örökösök beléphetnek az elhunyt és a globális technológiai vállalat közötti szerződésbe, vonatkoznak rájuk az abban szereplő jogok és kötelezettségek.
Franciaországban viszont elsősorban a személyes adatokhoz köthető jognak tekintik a digitális eszközöket, amely jog az ember halálával megszűnik, azaz bizonyos kivételektől eltekintve nem örökölhető.
Az Egyesült Királyságban pedig azt tervezik, hogy a kriptoeszközöket egy önálló vagyoni kategóriának ismerik el, ez azonban a többi digitális eszköz esetében nem jelent megoldást az öröklésre.
