A deinfluenszerek azok, akik a közösségi médiában hívják fel a figyelmet a túlfogyasztás káros
hatásaira, valamint az influenszer-marketing ellentmondásaira – fejtették ki az
Economix számára a DLA Piper Hungary szakértői.
Sok esetben negatív véleményt alkotnak olyan felkapott
influeszerekről is, akik hétről hétre újabb és újabb termékeket reklámoznak. Akadnak
azonban olyan deinfluenszerek is, akik kifejezetten egyes termékek megvásárlása
ellen kampányolnak.
Ugyanakkor egyes deinfluenszerek rögtön ajánlanak is alternatív termékeket a kritizáltak helyett, ami bizony vékony jég. Mindezek alapján a deinfluenszerek tevékenységére is
érvényesek a versenyjogi és fogyasztóvédelmi szabályok.
Nem tekinthető
objektívnek
A Gazdasági Versenyhivatal már foglalkozott az influenszer
marketinggel és állást is foglalt. Egyértelművé tette, hogy a véleményvezérek
az általuk készített tartalmakért jellemzően ellenszolgáltatásban részesülnek,
ajánlásaik éppen ezért nem tekinthetőek objektívnek és függetlennek, azok
mögött az esetek túlnyomó részében üzleti megfontolás áll.
Amennyiben tehát a deinfluenszerek is ellenszolgáltatás
fejében végzik a tevékenységüket, akkor rájuk is ugyanúgy alkalmazni kell a
véleményvezérekre érvényes versenyjogi és fogyasztóvédelmi jogszabályokat. Így ők is egyaránt kötelesek betartani a fogyasztóvédelmi törvény
rendelkezéseit, és posztjaikban meg kell jelennie, amennyiben a közzététel szponzorált
tartalomnak minősül.
Sőt, a deinfluenszerek könnyen hírnévrontást követhetnek el
abban az esetben, ha a versenytárs termékekről valótlan állításokat tesznek.
Ám ezen a ponton felmerül a kérdés: hogyan lehet
bizonyítani a hírnévrontást? A DLA Piper Hungary szakértői az Economx-nak
hangsúlyozták: ez esetről esetre változhat, egy bírósági eljárásban lényegében
bármilyen bizonyíték felhasználható.
Egy egyszerű példával élve, ha a deinfluenszer egy élelmiszer termékről azt állítja, hogy a terméken lévő leírással ellentétben nem is gluténmentes, akkor akár egy egyszerű gyártási lappal is lehet azt igazolni, hogy a termék tartalmaz-e glutént vagy sem.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás
tilalmáról szóló törvény szerint „tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást
intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását
vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza”.
A bírói gyakorlat pedig kezeli a beazonosítható versenytárs
kérdését. Vagyis nem is szükséges a versenytársat név szerint megemlíteni,
elég, ha a felhívás címzettje, vagy címzettjei az adott körülmények
mellett a felhívást egyértelműen a versenytársra vonatkoztatják.
Ennek megfelelőn bojkottra történő felhívásnak minősülhet,
ha a deinfluenszer (nem saját véleményeként, hanem egy adott termék gyártójának
megbízásából) úgy reklámoz valamit, hogy közben negatív kritikával illeti
megbízója versenytársainak termékeit, és arra hívja fel a követőit, hogy a
versenytárs produktumait ne vásárolják meg.
