Az unión belül átadásról beszélünk, harmadik ország esetén
pedig kiadatásról – fejtette ki a szakember. Az előbbi szabályait a 2012. évi
CLXXX. törvény, míg az utóbbi szabályait a 1996. évi XXXVIII. törvény, illetve
ha a két ország között van megállapodás, akkor az tartalmazza.
A két jogszabály jelentősen eltért egymástól. Katona Csaba
személyes tapasztalatai azt mutatják, hogy az átadások olajozottan és gyorsan
működnek. Átadás esetén az elfogástól számítva legfeljebb 60 napon belül
döntést kell hozni az európai elfogatóparancs végrehajtása ügyében.
Amennyiben az átadni kért személy hozzájárul az átadáshoz,
akkor az átadási határozat tárgyában 10 napon belül döntést kell hozni.
A megkereséseket az
igazságügyi miniszter fogadja
Az átadási eljárásban, mint végrehajtó igazságügyi hatóság,
a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.
A
kiadatás iránti megkereséseket az igazságügyi miniszter fogadja, majd azt
haladéktalanul továbbítja Fővárosi Törvényszéknek.
Amikor nincs mód a
kiadatásra
A kiadatás megtagadásának okait a 1996. évi XXXVIII. törvény
részletesen tartalmazza, azonban
első körben meg kell vizsgálni, hogy van-e a két ország között kiadatási
egyezmény.
A kiadatást (a teljesség igénye nélkül) alábbi esetekben
kell megtagadni:
A kiadatást olyan bűncselekmény, vagy büntetés miatt kérik
amely akár a megkereső államban, akár Magyarországon elévült.
A kiadni kért személy büntethetőségét a kegyelem
megszüntette vagy a vele szemben kiszabott büntetés végrehajtását a kegyelem
kizárja.
A megkereső államban a büntetőeljárás lefolytatásához
szükséges magánindítványt, vagy más ezzel azonos hatályú indítványt nem
terjesztették elő, illetve hozzájárulást nem adtak meg.
Az ismeretlen helyen
tartózkodó személy
Az ismeretlen személy megtalálása esetén kiadatási
letartóztatásba kerül, amely legfeljebb hat hónapig tarthat, azt a Fővárosi
Törvényszék egy alkalommal maximum hat hónappal meghosszabbíthatja.
Ha a kiadatást szabadságvesztés, vagy szabadságelvonással
járó intézkedés végrehajtása céljából kérik, a kiadatási letartóztatás tartama
nem haladhatja meg a végrehajtandó szabadságvesztés vagy szabadságelvonással
járó intézkedés tartamát.
Thaiföld már nem a
bűnözők paradicsoma
Az elmúlt évtizedekben a magyar bűnözők kétharmada
Thaiföldön keresett menedéket, azonban a 2018. évi LXXIV. törvényben kihirdetésre
került hazánk és a Thaiföldi Királyság között létrejött kiadatási egyezmény.
De
Magyarország és a Tádzsikisztán, Marokkó, Kazahsztán között is fontos
egyezmények köttetek, hasonlóképpen Izlanddal, Norvégiával és az Egyesült
Királysággal.
A brazil Escobar esete
A napokban történt meg Sergio Roberto de Carvalho drogbáró
átszállítása Belgium részére. Katona Csaba szerint az ügy azért volt érdekes –
azon túl, hogy a világ egyik legnagyobb drog kereskedőjéről beszélünk – mert
három állam, Brazília, az Egyesült Államok és Belgium is igényt tartott rá.
Több kérelem konkurált tehát egymással, amelyek közül egy
unión belül ország volt, kettő pedig unión kívüli harmadik ország. A Fővárosi Törvényszék mindhárom kérelmet szabályszerűnek tartotta. Varga Judit
igazságügyi miniszter végül Belgium mellett döntött.
A brazil férfit tavaly június 21-én fogták el Magyarországon, miután Brazília és az Amerikai Egyesült Államok hatóságai nemzetközi elfogatóparancsot, majd kiadatási kérelmet, míg a belga hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki ellene.
