Az elmúlt év során a GVH 6 ügyben, összesen 15 piaci szereplőnél folytatott le úgynevezett, a köznyelvben csak „hajnali rajtaütésnek” nevezett, hivatalosan előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatást, ebből 7 alkalommal versenyfelügyeleti eljárásban, 8 alkalommal pedig gyorsított ágazati vizsgálat keretében – értesült a Napi.hu. A legnagyobb károkat még mindig a kartellezés okozza.
Értesítés nélküli szemle
A hatóság emellett egy alkalommal előzetes értesítés nélküli
szemlét is tartott. A versenyhatóság a vizsgálati cselekmények során mintegy 2
TB mennyiségű adatot vett birtokba és dolgozott fel – tudtuk meg a GVH
kommunikációs vezetőjétől.
Horváth Bálint rámutatott: a rajtaütés eszközét a GVH már
2023-ban is több alkalommal alkalmazta. Legutóbb az élelmiszer-kiskereskedelem
területén indult versenyfelügyeleti eljárás során.
Erről a múlt hónapban mi is írtunk, miszerint a GVH alapos
gyanúja szerint a lengyel Maspex-csoport magyarországi üdítőgyártó
leányvállalata valószínűleg több viszonteladó partnerével, így nagy élelmiszerláncokkal - többek között az Aldival, a CBA-val, egyes COOP
partnerekkel és a Tescóval - együttműködve rögzíthette egyes termékeinek
minimális fogyasztói árait.
A cégek valótlan
információkat közöltek
2017-ben történt egy jogszabályi bővítés a rajtaütések
terén, a jogalkotó ugyanis ekkor terjesztette ki a lehetőséget a fúziós ügyekre
is, miután a GVH több alkalommal szembesült azzal, hogy a cégek valótlan
információkat közöltek a hatósággal az összefonódások versenyre gyakorolt
hatásainak vizsgálata során.
A módosítás lehetőséget teremtett arra, hogy a hivatal
előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatást végezzen végrehajtási tilalom
megsértése miatt indított ügyekben is, illetve abban az esetben, ha
valószínűsíthető, hogy a vállalkozások nem megfelelő adatokat közöltek a
hivatallal az összefonódás vizsgálatára indított eljárásban. A GVH első
alkalommal a Digi és az Invitel összefonódásának vizsgálatára indított
eljárásban alkalmazott rajtaütést fúziós ügyben.
Összesen 3,7 milliárd
forint bírságot szabtak ki
A GVH versenytanácsa 2022-ben összesen 36 ügyben, 101
vállalkozással szemben hozott döntést, az esetek mintegy háromnegyedében
állapítva meg jogsértést. A versenyhivatal 22 ügyzáró döntésében 57
vállalkozással szemben szabott ki bírságot, összesen mintegy 3,7 milliárd Ft
összegben.
A legnagyobb károkat
a kartellezés okozza
A versenyhivatal munkájában 2022-ben is meghatározó szerepet
kapott a versenykorlátozó megállapodások – azon belül is kiemelten a legnagyobb
károkat okozó jogsértések, a kartellek – feltárása.
A versenytanács a
versenyfelügyeleti bírságok 80 százalékát (2,9 milliárd forintot ) versenykorlátozó
megállapodások következtében szabta ki, amelynek túlnyomó részét (mintegy 2,5
milliárd forintot) tették ki a kartell típusú jogsértések. 2022-ben is
folytatódott tehát a kartellekkel szembeni, határozott fellépés.
A GVH a fogyasztók védelme érdekében nagy hangsúlyt helyezett a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárására is. A jogsértés megállapításával zárult ügyek mintegy 60%-a fogyasztóvédelmi típusú ügy volt 2022-ben. A nemzeti versenyhatóság az év során összesen 713 millió forint bírságot szabott ki a vállalkozások különféle tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai következtében.
Legolcsóbb, ha a
cégek betartják a versenyjogi szabályokat
Horváth Bálint kiemelte: mivel az önkéntes jogkövetés mindig
egyszerűbb, hatékonyabb és költségkímélőbb módja a versenyjogi szabályok betartásának,
mint a hatósági jogérvényesítés, ezért a GVH kiemelt figyelmet fordít arra,
hogy megfelelő tájékoztatást nyújtson a piaci szereplők számára.
Ha a piaci szereplő részese volt - adott esetben - egy
versenyjogot sértő megállapodásnak a GVH ilyen esetben is számos módon
támogatja a vállalkozások jogkövetési kezdeményezéseit és lehetőséget kínál az együttműködésre.
