A városvezető posztjában azt írta, a szolidaritás elvével egyetért, a hozzájárulás mértékét azonban túlzónak tartja, az elköltésének logikáját pedig nem hatékonynak.
A magam részéről – csökkentve a hozzájárulás mértékét – a magas gazdasági teljesítményű település agglomerációjában teríteném szét a szolidaritási adó összegét, agglomerációs feladatokra – adott javaslatot a kormánynak. Hasznosságát pedig nehéz lenne vitatni, hiszen az emberek mindennapjait tenné könnyebbé, emellett gazdaságfejlesztési célokat is szolgálna.
Cser – Palkovics András leszögezi, a költségvetés tervezete, amelyet tegnap nyújott be a pénzügyminiszter az Országgyűlésnek, nem
változtat a szolidaritási hozzájárulás számításának képletén 2024 – ben.
Szerencsére nem igaz tehát, hogy a kormány drasztikusan emelné a szolidaritási adót! (Mert valahol ez adó, ki kell mondani). Emellett a befizetendő összeg emelkedhet egyes önkormányzatoknál.
Az emelkedésnek két oka is lehet:
- az első, hogy csökkent adott település állandó lakosságszáma
azonos vagy növekvő gazdasági teljesítmény mellett. - a második, hogy növekedett a gazdaság teljesítménye, így az
adott település helyi iparűzési adóalapja (és ezáltal az adóbevétele is).
Alapvetően ez a két tényező befolyásolja ugyanis a település adóerőképességét,
így a szolidaritási hozzájárulás összegét is – tette hozzá.
Várhatóan egyébként jövőre is magasabb összegű
támogatást kap majd Székesfehérvár az állami költségvetésből önkormányzati
feladatokra (nem is beszélve a fejlesztésekről), mint amekkora összegű lesz a
szolidaritási hozzájárulás – fogalmazott Cser-Palkovics András.
A főváros a szolidaritási hozzájárulás rá kiszabott idei
összegének csökkentéséért keresetet nyújt be a Fővárosi Törvényszékhez
Karácsony Gergely főpolgármester április 19-én, a főváros
„túlélőprogramját” ismertető rendkívüli sajtótájékoztatóján közölte: vitatják a
szolidaritási hozzájárulás törvényességét, ami az idén 58 milliárd forint
terhet jelent, ezért a közigazgatási bíróságon pert indítanak az összeg
csökkentése érdekében.
