Biztosítás munkanélküliségre: jól jöhet a keresőképtelenség sötét időszakában

A biztosítás megkötése előtt alapvetően figyelembe kell
venni, hogy a konstrukció mire terjed ki, milyen események számítanak biztosítási
eseménynek és milyen szolgáltatás érhető el az adott biztosítási esemény
bekövetkezése után – mondta el a Napi.hu-nak dr. Sziller Linda ügyvéd.

Az ilyen típusú biztosítások általában a munka elvesztése
és/vagy a keresőképtelenség idejére nyújtanak szolgáltatásokat. Maga a
szolgáltatás tipikusan havi pénzbeli kifizetés.

Fontos tájékozódni, hogy a biztosítónak milyen csomagjai
vannak, vagyis egy adott havi biztosítási összeg megfizetése esetén milyen
összegű havi szolgáltatást nyújt a biztosító (marketingfogás, hogy a  biztosítási díjat a legnagyobb havi szolgáltatással említik).

A várakozási idő
kérdése

Az is kérdés, hogy kötnek-e ki a biztosítás kezdetétől
számított várakozási időt – általában igen -, és az milyen hosszú (például az OTP-né
90 nap; a NN-nél 180 nap), ugyanis ha a munkaviszony a várakozási idő alatt
szűnik meg, a biztosítók nem folyósítják a pénzügyi térítést.

Szintén fontos utánanézni, hogy a biztosító mikor kezdi el
folyósítani a összeget. Van olyan biztosító, amelyik az álláskeresőként -
lényegében munkanélküliként – való nyilvántartásba vételt követő 31. naptól, és
van olyan biztosító, ahol csak a 61. naptól.

Érdemes alaposan átolvasni a fogalom meghatározásokat olyan
kérdések tisztázása céljából, hogy mit tekint a biztosító biztosítási
eseménynek, balesetnek, munkahely elvesztésének.

Itt jelenhet meg a munkavállalói felmondás (akár a jogszerű,
azonnali hatályú felmondás is) vagy a közös megegyezéssel való munkaviszony
megszüntetésének a kizárása, vagy éppen a közös megegyezés csak bizonyos
esetekben történő elfogadása.legkisebb

A szerződéskötés előtt mindenképp ajánlott egybevetni több,
legalább 2-3 biztosító ajánlatát, csomagjait.

A biztosított
bejelentési kötelezettsége

A biztosított köteles a biztosítási eseményt meghatározott
időn belül bejelenteni – például 15 nap – és lehetővé kell tenni a bejelentés
tartalmának az ellenőrzését is. Amennyiben e bejelentés nem történik meg, vagy egyes biztosítóknál
késedelmesen történik meg és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné
válnak, a biztosító mentesül a kötelezettsége alól és a térítést nem fogja
folyósítani. Tehát, erre a határidőre mindenképp érdemes odafigyelni. 

Az új munkahelyről való értesülés a biztosított
bejelentésétől függ. Az új munkaviszonyt a biztosított ugyanúgy köteles
bejelenteni, mint a munkahely elvesztését, de a biztosító saját maga is vizsgálódhat,
ellenőrizhet (akár például magánnyomozó igénybevételével is).

A közös megegyezés
buktatói

A legtöbb ilyen biztosító a közös megegyezéssel történő
munkaviszony megszüntetést alaphelyzetben nem fogadja el – figyelmeztetett dr.
Sziller Linda. Illetve csak és kizárólag akkor fogadja el, ha arra a
munkáltatónál történt átszervezés, létszámcsökkentés, a munkáltató jogutód
nélküli megszűnése vagy a munkavállaló tartós keresőképtelensége miatt került
sor.

Ebben az esetben biztosított munkavállalóként érdemes arra
odafigyelni, hogy már a közös megegyezésben szerepeljenek azok a mondatok,
fordulatok, megállapítások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a biztosító a közös
megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést biztosítási eseménynek
tekintse és ne tudjon kibújni a szolgáltatás alól.

Mert a tapasztalat az, hogy
a munkáltatók a legritkább esetekben mennek bele abba, hogy a közös megegyezést
a megkötése után módosítsák.

Van olyan biztosító, amely a felsoroltak szerinti
körülményre vonatkozó, utólag kiállított igazolást is elfogad, de itt ugyanabba
a problémába ütközhet a munkavállaló, vagyis, hogy a munkáltató nem
hajlandó kiadni ilyen igazolást. Ezért javasolt az, hogy inkább szerepeljenek a
kulcsmondatok magában a közös megegyezésben.

Amikor nem fizet a
biztosító

 A biztosítók
szerződési feltételei viszonylag világosak: nem fizetnek a várakozási
időszakban és nem fizetnek az önrészesedés időtartamára. Vagyis, ha ez idő alatt
el tud helyezkedni a biztosított, akkor nem jogosult a szolgáltatásra.

Az mindenképp jó, ha a munkavállaló reálisan fel tudja mérni
és ismeri a saját helyzetét a munkaerőpiacon, van reális ismerete arról, hogy
egy munka elvesztése után mennyire gyorsan tud újra elhelyezkedni, mennyire
keresett, vagy éppen mennyire telített az ő szakmájával a munkaerőpiac, és e
tudás birtokában dönt arról, hogy köt-e ilyen biztosítást.

A felmondások esetében nem fizet a biztosító, ha a
munkaviszonyt a biztosított munkavállaló mondta fel, vagy ha a munkáltató azt
azonnali hatályú felmondással szüntette meg, illetve ha a munkáltató a
biztosított magatartása miatt élt felmondással.

Ugyanakkor jár a szolgáltatás, ha a munkáltató a
munkaviszonyt a közös megegyezés tárgyalásakor említett okokból mondta fel
(átszervezés, létszámcsökkentés, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése).