A bejelentéseket 30 napon belül kötelező kivizsgálni és
tilos megtorlást alkalmazni a bejelentőre – fejtették ki a Lakatos, Köves és
Társai Ügyvédi Iroda szakértői közleményükben.
Az új Whistleblowing törvény döntően követi a Whistleblowing irányelv rendelkezéseit, sok helyen átveszi a panaszokról és a közérdekű
bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (úgynevezett Panasztörvény)
rendelkezéseit, azonban a vállalatokra nézve új kötelezettségeket is megállapít.
Mire vonatkozik a
visszaélés-bejelentési rendszer?
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy
jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb
visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni a foglalkoztatónál.
Fontos, hogy bejelenthető magatartások alatt nemcsak a jogszabályba ütköző magatartások értendők, hanem a munkáltató belső
szabályzatában jogellenesnek minősített magatartások is (ilyen lehet például
üzleti ajándék elfogadása, bértitok megszegése).
A
visszaélés-bejelentési rendszer jellemzői
A bejelentés írásban, vagy szóban tehető meg. A szóbeli
bejelentés telefonon vagy más hangüzenet-küldő
rendszer útján, vagy személyesen terjeszthető elő az erre kijelölt személynél, egyébként a foglalkoztatók eldönthetik,
hogy milyen visszaélés-bejelentési csatornát, csatornákat tesznek elérhetővé.
Viszonylag szabad mozgásteret biztosít az elfogadott törvény a bejelentések fogadására és kivizsgálására
jogosult szervezeti belső egység (vezető jogtanácsos, etikai bizottság)
kiválasztása vagy külső személy, így
bejelentő-védelmi ügyvéd vagy más külső szervezet megbízása terén.
Ezen felül a legalább
50 főt, de legfeljebb 249 főt foglalkoztató cégek a Whistleblowing Irányelv
rendelkezéseivel egyezően közösen is
létrehozhatnak belső visszaélés-bejelentési rendszert, ezzel jelentősen csökkenthetők a rendszer
létrehozásának és működtetésének költségei, a vállalatcsoportok pedig egységes, összehangolt
visszaélés-ellenes rendszereket tarthatnak fenn.
A bejelentést a foglalkoztató alapvetően köteles
kivizsgálni, a névtelenül tett panaszok esetén azonban a Panasztörvény jelenlegi szabályaival egyezően a Whistleblowing
Törvény a foglalkoztatóra bízza, miként
jár el, foglalkozik-e az ily módon benyújtott panaszokkal vagy sem.
A munkavállalókon kívül többek között bejelentést tehet a
foglalkoztató cég (társ)tulajdonosa, felügyelő
bizottsági tagja, alvállalkozója, beszállítója, és az, akinek a foglalkoztatóval
az ilyen jellegű kapcsolata már
megszűnt, vagy akinek ilyen kapcsolat létesítésére irányuló eljárása még csak folyamatban van. Az ilyen bejelentés
szintén kötelező kivizsgálási kötelezettség alá esik.
A bejelentő számára 7 napon belül kell visszajelzést kell
küldeni a vizsgálat megkezdéséről, esetleg
további információ szükségességéről, adott esetben a bejelentő meghallgatásáról.
30 napon belül kell a bejelentést
kivizsgálni, ez a határidő indokolt esetben legfeljebb három hónapra hosszabbítható
meg.
Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése
indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.
A Whistleblowing Törvény tiltja a bejelentés miatti
megtorlást a bejelentő személyével szemben,
részletesen tipizálja az esetleges megtorló intézkedéseket, továbbá a
szabálysértési törvény módosításával
szabálysértésnek minősíti a bejelentővel szembeni megtorló magatartást.
- Bejelentéseket kezelő belső vagy külső személyek kijelölése;
- A bejelentés kezelésének szabályozása, amit szükséges összhangba hozni az egyéb belső szabályzatokkal, elsősorban adatvédelmi, munkajogi, informatikai biztonsági, munka-, és
vagyonvédelmi területen
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével
összefüggő kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság
ellenőrzi, a hatóság azonban nem jogosult bírságot kiszabni, illetve tevékenység
végzésétől történő eltiltást alkalmazni a foglalkoztatóval szemben.
A rendszer bevezetése és működtetése során azonban minden
foglalkoztatónak érdemes gondoskodnia a szigorú adatvédelmi és munkajogi
szabályokkal való összhangról, ennek elmulasztása ugyanis már pénzben
kifejezhető hátrányokkal járhat egy adatvédelmi hatósági eljárás vagy munkajogi
jogvita esetén.
A megfelelő belső szabályozásnak transzparens eljárásrendet,
megfelelő garanciákat kell bevezetnie, biztosítandó, hogy minden bejelentés a
törvényi határidőn belül kivizsgálható legyen, a bejelentő és a bejelentéssel
érintett személyek személyes adatai, személyiségi jogai megfelelő védelmet
kapjanak, a jogszerű bejelentések esetén ne kerülhessen sor megtorló intézkedésre
a bejelentővel szemben, míg a megalapozatlanul illetve jogszerűtlen módon tett bejelentések
esetén megfelelő és arányos intézkedésekre kerülhessen sor.
Az adott foglalkoztató felelőssége, hogy olyan bejelentési
rendszert hozzon létre, amely a gyakorlatban is megfelelő védelmet biztosít a
visszaélések és zaklatások ellen, így például a bejelentési csatorna széles
körben elérhető a honlapon vagy az intraneten és magyar nyelven részletes
tájékoztatást nyújt az eljárásról.
Meddig kell a
rendszert létrehozni?
A Whistleblowing Törvény a kihirdetéstől számítva 60 napon
belül fog hatályba lépni, eddig az időpontig minden legalább 250 főt
foglalkoztató cég köteles bevezetni az új szabályoknak megfelelő belső
visszaélés-bejelentési rendszert.
A legalább 50 főt, de legfeljebb 249 főt foglalkoztató
cégeknek a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására kisebb haladékot
kapnak, nekik azt 2023. december 17-ig kell létrehozniuk. Ezek a cégek a
Whistleblowing Irányelv rendelkezéseivel egyezően közösen is létrehozhatnak
belső visszaélés-bejelentési rendszert, amivel jelentősen csökkenthetik a
rendszer létrehozásának és működtetésének költségeit.
- a hitelintézetek és biztosítók mellett többek között a könyvvizsgálói, könyvviteli (könyvelői),
- adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végzők,
- a hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést elfogadó kereskedők,
- az ügyvédek, az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők, székhelyszolgáltatók, meghatározott műalkotásokkal, régiségekkel kereskedők,
- a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (Pmt.) szerinti egyéb foglalkoztatók,
- a hajókat és légijárműveket üzembetartó foglakoztatók.
