Egyelőre nem ég a ház amiatt, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben felfüggesztett több uniós társfinanszírozással megvalósuló útépítéssel kapcsolatos kifizetést − mondta a Napi Gazdaságnak Csepreghy Nándor helyettes államtitkár. Brüsszel azt kifogásolta, hogy a közbeszerzési pályázatok során Magyarország kizárta a mobil aszfaltkeverő egységek alkalmazását, s azt várta el, hogy a pályázat nyertese rendelkezzen egy gyáregységgel az épülő útszakasz ötven kilométeres körzetében. Ahogyan a többi ország, úgy Magyarország is azért épített ilyen elvárást a tenderekbe, mert biztosítani akarta a megfelelő aszfaltminőséget − tette hozzá Csepreghy.
A magyar kormányt képviselő Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden részben erre fog hivatkozni a bizottságnál, másrészt azt szeretné megértetni a testülettel, hogy fogadják el azok álláspontját, akik az elmúlt hat évben helyénvalónak tartották a magyar gyakorlatot − emelte ki a helyettes államtitkár. Brüsszel ugyan már decemberben felfüggesztette a kifizetéseket, de eddig egyetlen forint sem veszett kárba. Magyarország háromhavonta küldi ki a számlát, vagyis a kormány az utóbbi időben nem is hívott még le összeget.
Az unió negyedévente végez auditot, a Brüsszel által most kifogásolt versenykorlátozó hiányosságra csak tavaly decemberben derült fény − mondta Csepreghy, aki nem tudta megmondani, hogy Brüsszel miért csak most lépett.
Az esetet Brüsszel kis kockázatú problémának tartja, s bár a szankció mértéke legfeljebb 25 százalék lehet, azt is mondhatja a bizottság, hogy az összeget egy másik, új projektnél felhasználhatja Magyarország. Brüsszel jelenleg több száz beruházást vizsgál, amelyek értéke 600-700 milliárd forint. Ezek 85 százalékát állja az unió, vagyis legfeljebb ennek negyede kerülhet veszélybe − ez 125−150 milliárd forint. A vállalkozókat nem érheti kár, mert ha Brüsszel megvonja a támogatás egy részét, a magyar költségvetés állja a kieső pénzeket.
Szerző: Diószegi József
