A sertéságazatot érintő áfacsökkentést követően sorra jelzi a többi élelmiszer-ipari és agrárterület, hogy ott is szükség lenne hasonló, ha nem is a teljes termékpályát érintő intézkedésre. Legnehezebb helyzetben a zöldség-gyümölcs ágazat van, ott az évi 200 milliárd forint elsődleges termelési értékkel számolva mértékadó becslések szerint is 30-40, egyes időszakokban és termékeknél pedig akár 60 százalék is lehet a feketekereskedelem aránya.
Az utóbbi időben a szigorúbb ellenőrzések nyomán kevesebb "átcsomagolós" ügyre hívják fel a termelők a figyelmet, az igazi megoldás azonban az ágazat kifehérítése és a versenyképesség javítása érdekében az áfacsökkentés lenne, így beindulhatnának a feketekereskedelem miatt visszafogott munkahelyteremtő beruházások is − mondta a Napi Gazdaságnak Mártonffy Béla, a FruitVeb elnöke. A termelés fele a fogyasztókhoz közvetlenül is eljut, ezért − és a feszített költségvetés miatt − kicsi az esély rá, hogy az ágazat bekerüljön az 5 százalékos kedvezményes körbe.
A baromfihúsokat és étkezési tojást termelő ágazatokban nincsenek olyan − például a fél sertésekhez hasonló − köztes termékek, amelyeknél az áfacsökkentést kisebb lépésekben el lehetne kezdeni. A Baromfi Termék Tanács ezért − bár leghatékonyabbnak a drasztikus áfacsökkenést tartaná − a baromfitermékek forgalmazásával, illetve az ágazati szereplők adóbevallásával kapcsolatos adminisztratív szigorításokat szorgalmaz. A sertéságazatban sem old meg minden problémát a kedvezményes kulcs, bár jelentős fehéredést hoz az élő és a fél sertéssel kapcsolatos csalások megszűnése, illetve javul a vágóhidak likviditása is, várhatóan azonban nem csökkennek majd a fogyasztói árak − véli Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke.
Az átálláskor − januárban − egyszeri negatív hatással számolhatnak a sertéstartók cashflow-gazdálkodásukban, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint azonban ha a termelésük szempontjából legnagyobb költséget jelentő olajos darák, keveréktakarmányok, illetve állatgyógyászati szerek továbbra is 27 százalékos áfakulcs alá esnek majd vagy nem változik az áfa-visszaigénylésnél a legfeljebb 75 napos visszautalási idő, akkor a finanszírozási problémák állandósulnak. Gyakorlatilag a termelők viselik az élelmiszeripar javuló finanszírozásának egy részét − mondta a Napi Gazdaságnak Tóth István, a MOSZ titkára. A szervezet ezért is szorgalmazza, hogy ha a takarmányok mégsem kerülhetnek a kedvezményes körbe, akkor a termelők automatikusan igénybe vehessék a gyakorított áfa-visszaigénylést.
Ha az értékesített keveréktakarmányoknál a kormány nem csökkenti az áfát, érdemes lenne megfontolni, hogy ezek a termékek is bekerülhessenek a fordított áfafizetés hatálya alá − hangsúlyozta Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Véleménye szerint már ez is jelentősen mérsékelné az ágazatban 20-25 százalékra becsült feketekereskedelmet. Az állattartók korlátozottan hitelképesek, ezért jelenleg mintegy 30-40 milliárd forinttal hitelezi működésüket a halasztott fizetési konstrukciók révén az évi 300 milliárd forint forgalmat bonyolító takarmányipar. Az 5 százalékos kulcs változatlan feltételek melletti bevezetésével továbbra is a gyártók állnák a visszatérítésig a 22 százalékpont áfát.
Szerző: Kiss Melinda
