− A jövő év március 15-én hatályba lép az új polgári törvénykönyv, amely új elemként szabályozza majd a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét. Mit gondolnak, csak a jogszabályon múlik a jogintézmény sikeres működése Magyarországon?
Menyhei Ákos: Komoly felbuzdulás és érdeklődés tapasztalható mind az ügyfelek, mind pedig a szakma részéről a termék iránt. Szerencsére a jogásztársadalom jelentős része fogékony új megoldások kidolgozására, így van szakmai igény a fejlesztésre. Ami a konkrét kérdést illeti: szerencsés a helyzet, hiszen találkozott a társadalmi igény, a jogalkotói szándék és a szakma kezdeményezése.
− A szakmai kezdeményezés mit takar ebben az esetben?
M. Á.: Az idén tavasszal, mindegy két és fél éves előkészítő munka után megalakult a STEP Hungary, ami a STEP nemzetközi hálózatának a része. Kezdetben csak 12 alapító szakember vett részt a munkában, de a tagság fél év alatt a magas felvételi szakmai szint elvárása mellett is jelentősen, elsősorban jogász kollégákkal bővült.
− Mit takar a STEP? Mit jelent ez a mozaikszó?
Karagich István: A STEP jelentése Society of Trust and Estate Practitioners, a vagyonkezeléssel, adó- és vagyontervezéssel foglalkozó szakemberek nemzetközi szakmai szervezete. A STEP 22 éve alakult meg Nagy-Britanniában és mostanra már világszerte ismert és elismert szakmai szervezet, amelynek több mint 19 ezer tagja van 82 országban. A STEP számos kormányzat és az Európai Unió elismert szakmai tárgyalópartnere, amely segít a területtel foglalkozó kérdések hatékony megoldásában. A STEP tagjai számára szakmai hálózatot, információcserét, folyamatos képzést biztosít, míg a külvilág felé képviseli a szakma érdekeit, illetve segítséget nyújt − ahogy az Magyarországon is történt − az állami szerveknek a szabályozás kialakításában. A STEP vezető szerepet tölt be a mindenkori kormányokkal, adóhatóságokkal és törvényhozási testületekkel folytatott folyamatos szakmai konzultáció révén a vagyonkezelési és -tervezési gyakorlati tapasztalatok jogszabályokba történő átültetésében, valamint a megalkotott szabályozás gyakorlati alkalmazásának elősegítésében. A szervezethez történő csatlakozás kiemelkedő jelentőséggel bír a hazai szakmai munka kialakítása kapcsán, hiszen így nem kell \"feltalálnunk a spanyolviaszt\": szakmai és jogterületi részletmegoldásokat adaptálhatunk, amelyek más államokban már hosszú évtizedek óta működnek.
− Említette, hogy a STEP 82 országban van jelen, de ebből hány államban ismerik és alkalmazzák a bizalmi vagyonkezelést?
M. Á.: A magyar bizalmi vagyonkezelés az angolszász világban \"trust\" néven ismert jogintézményhez hasonlít a legjobban. A kontinentális Európában is megtörtént a bizalmi vagyonkezelés bevezetése, mégpedig Franciaországban, Luxemburgban és Romániában \"fiducie\" elnevezéssel. Európán és az angolszász világon kívül ismerik Japánban, Indiában, de számos latin-amerikai államban is. A legismertebb összefoglaló elnevezés a \"fiduciary\". Németországban és Ausztriában a bizalmi vagyonkezelés helyett − ami kötelmi jogi jogintézmény − a családi alapítvány tölti be azt a funkciót, amely a szervezett és átlátható generációváltáshoz, a kiskorúak vagy cselekvőképtelenek érdekeinek megóvásához feltétlenül szükséges.
− Pontosan milyen tevékenységet takar a bizalmi vagyonkezelés?
M. Á.: A bizalmi vagyonkezelés szerződésen vagy egyoldalú nyilatkozaton alapuló megállapodás, ahol a vagyon birtokosa átruházza egy vagy több vagyontárgy tulajdonjogát a bizalmi vagyonkezelőre azzal a megkötéssel, hogy az átruházott vagyonelemet a kijelölt vagy a későbbiekben kijelölésre kerülő kedvezményezettek javára kell tulajdonolni, kezelni és a későbbiekben átruházni.
K. I.: Kulcsfontosságú hangsúlyozni − s véleményem szerint pontosan ez lesz a hazai alkalmazás sikerességének egyik legnagyobb próbatétele −, hogy a bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó szakemberek munkájuk során olyan területeken tevékenykednek, ami a szakember és az ügyfél közötti megingathatatlan bizalmon alapul. Ráadásul a legtöbb esetben olyan családok érdekeit képviselik és vagyonát biztosítják, amelyek tagjai szerte a világban más és más jogszabályok és adójogi normák hatálya alá tartoznak, vagy éppen a családi vállalkozás generációról generációra való átszállásának garantálásában közreműködnek.
− Az indulás kétségeit is hallva mit gondolnak, Magyarországon is versenyképes lehet a bizalmi vagyonkezelés?
M.Á.: A bizalmi vagyonkezelés az elmúlt néhány évig Európában csupán néhány, döntően angolszász jogi tradíciókra épülő országban volt ismert, ám − mint említettük − azóta több ország elkezdte a kontinentális jogrendszerbe beépíteni a bizalmi vagyonkezelést. Magyarország földrajzi elhelyezkedése, a szolgáltató szektor fejlődési iránya, a jogi szolgáltatások fejlettsége és az elektronikus regisztrációs rendszer jó alapot jelent. Mindez kiegészülve kifejezetten modern adószerkezetünkkel − az EU-ban alacsonynak számító társasági és személyi jövedelemadóval −, a kedvezővé tehető illetékszabályokkal, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kiterjedt egyezményrendszerünkkel nagyon jó alapot nyújt arra, hogy egy jó szabályozással hazánk meghatározó régiós szereplővé váljon a bizalmi vagyonkezelési piacon.
− Volt-e már javaslatuk, amivel még inkább előrelendíthető a várt siker?
M. Á.: Igen, és ez egy olyan terület, ahol már megmutatkozik a STEP és az általa elérhető nemzetközi gyakorlat és tudáshalmaz. Széles körű és hatékony szakmai összefogás jött létre, hiszen a STEP Hungary tagsága nemcsak többszörösére nőtt pár hónap alatt, hanem szakmai szimpózium keretében kialakításra került az adó- és illetéktörvényekkel kapcsolatos koncepcionális javaslat. Az egyebek mellett a júniusi konferenciánkon viták során kialakult adózási javaslatunkról úgy gondolom, hogy az a jelenlegi szabályokhoz illeszkedő, valamint a Magyarország által megkötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendszerére illeszthető. A vitákból jól látszik, hogy a szakma célja egy erős, nemzetközi piacon is versenyképes szolgáltatás megteremtése, amelyből a társadalom széles rétegei profitálhatnak.
− Elegendő pusztán az adó- és illetéktörvényeket módosítani ahhoz, hogy életképes legyen a bizalmi vagyonkezelés Magyarországon?
M. Á.: Természetesen ez csak egy feladat a sok közül, ám kiemelkedően fontos, hiszen egy adósemleges szabályozás alapfeltétele annak, hogy élő jogintézménnyé váljon a bizalmi vagyonkezelés és esély legyen arra, hogy a határokon kívülről is érdeklődjenek a lehetőség iránt. Módosítani kell a számviteli szabályokat éppúgy, mint a különböző állami nyilvántartásokra vonatkozó szabályokat. A szakmai munka ezen kérdések körében is folyamatban van.
− Állandó kérdés, hogy mennyire lesz a bizalmi vagyonkezelés a privátbanki szolgáltatások versenytársa.
K. I.: Nem konkurens, inkább egymást kiegészítő, segítő szolgáltatások ezek, amelyeknek számos részeleme lényegében egymásra épül. A generációváltás és az ehhez kapcsolódó vagyontervezés a polgári konzervatív gondolkodás alapeleme kell hogy legyen. A jobb módú családoknál meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a privátbankári szolgáltatások igénybevétele mellett a vagyonstrukturálással, a vagyon elhelyezésével, annak későbbi generációra történő átruházásával kapcsolatban személyes szakértőkkel folyamatos konzultációs rendszer alakuljon ki. A bizalmi vagyonkezelők alapvetően nem végeznek pénzügyi tanácsadást, banki tevékenységet meg végképp nem, feladatuk nem elsősorban a vagyon \"hozamoptimalizálása\" és gyarapítása, épp ezért nem nélkülözhetik a hozzáértő banki szakemberek segítségét és tapasztalatát.
M. Á.: A másik oldalról szemlélve a kérdést, privátbankári oldalon is felmerülnek − különösen az utóbbi öt-hat évben − olyan kérdések, amelyek jogi vagy adózási természetűek, amelyekre a privátbankárok nem tudnak kellően széles körű választ adni, ezért fordulnak szakjogász kollégáinkhoz. Ebből is látszik, hogy egymás munkáját segíteni és kiegészíteni tudjuk.
− Számos esetben a második generáció már nem akarja továbbvinni a szülők üzletét. Itt a vagyonkezelés mellett a generációváltás problémáját is kezelni kell. Ebben milyen segítséget tud nyújtani a bizalmai vagyonkezelés?
M.Á.: A kilencvenes években tömegesen létrejött családi cégek alapítói mára elhunytak vagy megöregedtek, illetve túl vannak a sokadik infarktuson, ám a gyerekeik nem mindig alkalmasak arra, hogy az apáik által elkezdett üzleti vállalkozást folytassák. Ennek több oka lehet: vagy nem értenek hozzá, vagy nincs hozzá kedvük. A cégek életben tartásához viszont számos érdek fűződik, többek között az, hogy ezeknek a vállalkozásoknak nem elhanyagolható a gazdasági és társadalmi szerepe, hiszen sikerük vagy esetleges megroppanásuk széles dolgozói, gazdasági köröket érinthet. A gondos vagyontervezés és a bizalmi vagyonkezelés az ilyen jellegű problémákra is megoldást nyújthat.
Napi Gazdaság, Kummer János
