A kormányzat várhatóan novemberben nyújtja be a Partnerségi Megállapodás (PM) végleges verzióját az Európai Bizottsághoz − jelentette be Cséfalvay Zoltán, az NGM parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a Napi.hu és a Napi Gazdaság Kkv-hitelezés 2013 elnevezésű konferenciáján. (A jelenlegi anyag a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapján érhető el.) Ennek megfelelően hamarosan megkezdődik az operatív programok társadalmi egyeztetése, az új pályázatok pedig csak ezek után jelenhetnek meg.
Az új uniós költségvetési időszakban, 2014 és 2020 között a foglalkoztatás erősítése után a versenyképesség támogatása a legfontosabb cél az államtitkár szerint, ezért a Magyarországnak jutó összeg 15,46 százalékát költik erre, ami 1124 milliárd forintot jelent, míg gazdaságfejlesztésre a pénzek 60 százaléka jut.
A támogatási formával kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg a nem visszatérítendő támogatások vannak többségben, aminek a fő hátránya, hogy ezek az összegek csak egyszer használhatók fel. Az EU ezért most afelé húz, hogy több legyen a visszatérítendő forrás, amihez itthon kedvezményes hitel és garancia kapcsolódhat − emelte ki az NGM szakpolitikusa, aki szerint a magyar kormány is a visszatérítendő forrásokat támogatja, mivel ezeket az összegeket akár 2020 után is fel lehet majd használni, másrészt várhatóan 2020-tól még kisebb lesz a közös büdzsé, így a fennmaradó összegekkel lehetne operálni. Cséfalvay azt is hozzátette, hogy a jelenlegi tervek szerint az összes pénz 10 százaléka, mintegy 700 milliárd forint pénzügyi közvetítőkön keresztül kerülne a cégekhez.
A kkv-k előtt négy nagy probléma áll: a duális szerkezet, melyben az erős, exportorientált nagyvállalati kör mellett csak a belső piacra termelő kis cégek vannak, a túl sok adminisztráció, az innováció hiánya, illetve a pénzügyi támogatás elégtelensége. Ezek megoldása mellett a támogatandó célok között említette a politikus a fiatal vállalkozások megsegítését, a beszállítók támogatását, illetve a gyors növekedés előtt álló cégek felkarolását. Ez utóbbiak támogatását már csak azért is fontosnak nevezte, mert amíg az összes cégnek körülbelül mindössze a 6 százalékát teszik ki, addig az új munkahelyek teremtése terén ezen vállalkozások ennél jóval nagyobb arányban részesednek.
Duális képzéssel is erősítenék a kkv-szektort. Cséfalvay ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az EU-val több vitájuk is volt, nem értették például a tanműhelyek fontosságát. Féléves meggyőzés eredménye, hogy bizonyos keretek között lehet erre is támogatást kapni − tette hozzá az NGM államtitkára. A támogatások kiosztása során közel 700 milliárd jut majd a kutatás-fejlesztés támogatására, amibe ugyanúgy beletartozik a kezdő cégek inkubációja, mint az egyetemi-vállalkozási projektek megsegítése.
Fontos cél még az energiahatékonyság javítása is, ezzel kapcsolatban pedig rengeteg a teendő, hiszen jelenleg a magyarországi épületek 70 százaléka nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek, de a kkv-k sem mindig veszik figyelembe ezt az új fejlesztések során. Ennek megváltoztatására közel 500 milliárd forintot költhetünk az elkövetkező hét évben, amiből akár évi 100 ezer lakást is fel lehet majd újítani, úgy, hogy a konstrukció kialakítása során figyelnek arra is, hogy sok lakáson van még mindig jelzáloghitel. Az infokommunikációs szektort 300 milliárdból támogatnák, de Cséfalvay hozzátette, hogy amennyiben találnak olyan célokat, melyeket érdemes támogatni, úgy akár meg is növelhetik az erre fordítandó összeget.
