A rezsicsökkentés miatt a háztartásoknak jelenleg nem éri meg pelletfűtésre átállniuk, a földgázversenypiacról vételező társaságok számára azonban jó lehetőséget jelenthetne a hazai mezőgazdasági hulladékból gyártott tüzelőanyag − derült ki a Napi Gazdaság Agripellet Energy Forum 2013 konferenciáján. Magyarország agrárországként nagyot léphetne előre a mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával, itthon ugyanis rendelkezésre áll egy olyan nyersanyagbázis, amely fenntarthatóan, kistérségi szinten teremtheti meg az energetikai önellátást − mondta lapunknak Jancsó Illés, a Magyar Pellet Egyesület Pellet Gyártók és Forgalmazók Munkacsoportjának vezetője. Ez alapja lehet a gazdasági növekedésnek, az energetikai függőség csökkentésének, a munkahelyteremtésnek és a beruházások felpörgetésének is − tette hozzá. A ténylegesen és gazdaságosan felhasználható pelletpotenciál nehezen meghatározható, ehhez pontos felmérésekre lenne szükség, az egyesület ágazatfejlesztési koncepciója szerint azonban a pelletszektor nem arra hivatott, hogy kiváltsa a gázt, hanem amellett egy kiegészítő energiaforrás lehet, 5−7 százalékos hőenergia-termelésben elérhető részarányt tartanának megvalósíthatónak és egészségesnek. Magyarországon a becslések szerint 30 ezer tonna pellet készült 2012-ben, az ország teljes kapacitása azonban valamivel 100 ezer tonna fölött alakul, míg a belső fogyasztás évente mindössze 10 ezer tonnára rúg. Az árak az elmúlt években 2-3 forinttal emelkedtek, jelenleg a legdrágább fenyőpellet ára 65−75 forint körül alakul kilogrammonként, a mezőgazdasági mellékterméket, hulladékot hasznosító agripellet ára 50 forintnál kezdődik. A fapellet átlagos fűtőértéke 18 megajoule kilogrammonként, a földgáz 34 megajoule-os értékkel bír, míg a mezőgazdasági hulladékból készült pellet esetében ez az alapanyag függvényében 10−16 megajoule.
Jancsó szerint a felmérés, aktualizálás, a nyersanyagok elhelyezkedésének, a felhasználás gazdaságosságának a kiszámítása legfeljebb fél évet vehet igénybe (ehhez azt is meg kell nézni, hogy hol mutatkozik olyan hőigény, munkaerő, logisztikai adottság, ami a fejlesztéseket megalapozza). A kiválasztott, legoptimálisabbnak ítélt helyszíneken a projektfejlesztés fél-egy évet igényel (attól függően, hogy gyártásról, hőközpont létesítéséről vagy egyszerűbb kazáncseréről van szó), majd a kivitelezés is legfeljebb egy-másfél évet vehet igénybe − komoly eredményt, radikális változást tehát egy végleges és határozott szándék mentén gyorsan, másfél-két és fél éven belül el lehetne érni a szektorban − fogalmazott Jancsó.
Nem túlzottan rózsás a helyzet ma a pelletpiacon, a fejlődésnek itthon egyrészt a válság szab gátat, a felfutás üteme ezért lassult a korábbi évekhez képest − hangsúlyozta Bodri Gabriella, a Magyar Pellet Egyesület elnöke. A fűtési szektor mindig az építőipar teljesítményét követi, a korábbi nyugat-európai példák alapján azonban itthon is a termelés és felhasználás gyors növekedésére számít a szakma (2000−2008 között tízszeresére nőtt a pelletfogyasztás). Reményeink szerint ez Magyarországon is bekövetkezik, itt egy kicsit nagyobb szerepet kellene vállalnia az államnak − erre itthon is van esély, azonban ebben az állami támogatásnak is szerepet kell vállalnia. Az agripelletnek óriási szerepe van − az energiatakarékosság és a fosszilis energiahordozók kiváltása mellett − a takarékos életmód szemléletének terjesztésében is.
A pelletgyártás és -értékesítés legnagyobb hátulütője a logisztika, az anyagot 30 kilométernél távolabbról, illetve távolabbra nem érdemes szállítani − mondta Merczel Sándor, a Kincsem Hungária Szövetkezet elnöke. A szakember szerint éppen ez adhat értelmet annak, hogy térségi szövetkezésben gondolkodjanak a piaci szereplők − a Kincsem például Nagykáta és Tápióbicske térségében működik −, lényege, hogy a gazdálkodók a mezőgazdasági hulladékot beszállítva fűtésre alkalmas pelletet kapnak \"cserébe\".
