Másfél évtizeddel az európai energiapiacok liberalizációja után az alacsony árak, a csökkenő fogyasztás, a mind szigorúbb szabályozások, az energiamix változása, illetve a megújulós beruházásokra, minél alacsonyabb károsanyag-kibocsátású energiatermelésre vonatkozó komoly nyomás új működési módokat követel meg a hagyományos nagy energiacégektől − írta a Financial Times (FT). A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint Európa energiaszükséglete 2010 és 2015 között 2 százalékkal csökken majd, szemben az ugyanezen időszakban várt 10 százalékos átlagos globális növekedéssel.
A Moody\'s már tavaly novemberben arra figyelmeztetett, hogy a szél- és napenergiaparkok terjedése \"súlyos negatív hatással\" lesz a gáz- és szénalapon termelő európai erőművekre, \"megzavarva\" azok üzleti modelljeit −− írta a lap. Az elmúlt időszakban több nagyvállalat − köztük a német E.On, a dán Dong Energy vagy éppen a norvég Statkraft − is arra figyelmeztetett, hogy kormányzati segítség nélkül mind több gázalapon termelő erőmű állhat le a kontinensen.
A helyzet különösen súlyos Németországban, ahol a támogatott szél- és napenergia áradata nyomja le a nagykereskedelmi árakat a csúcsigényt jelentő időszakokban, ami különösen a gázalapú erőművek eredményességére van rossz hatással. A helyzet a közműcégek tőzsdei teljesítményében is tükröződik, az FT által idézett Citi-elemzés például úgy fogalmaz, hogy 2008 óta a piac egészéhez képest mintegy 35 százalékkal teljesített alul a szektor − a megújulók mind szélesebb körű használata, illetve az energiahatékonyság előtérbe helyezése nyomán pedig 50 százalékkal is csökkenhet a hagyományos energiacégek által értékesített áram mennyisége a következő néhány évtizedben, ami szintén új üzleti modellek kialakítását igényli a szereplők részéről. A lap által idézett szakértők szerint az egyik legnagyobb változás a külső szereplők mind nagyobb bevonása lehet, ami a tulajdonosi kör bővülésében, többek közt az infrastruktúra-alapok előretörésében ölthet testet.
