Nem hozott egyelőre nagy sikereket a keleti nyitás, szakértők szerint azonban látható eredményekhez hosszú évekre van szükség. Tavaly Ázsia felé 15 százalékkal csökkent a kivitel, de az orosz export is 0,8 százalékkal esett vissza, míg az Egyesült Arab Emírségeknél egyharmados csökkenést mértek − igaz, például Ukrajnában időközben 8 százalékkal több magyar terméket sikerült értékesíteni. A magyar kkv-k külpiaci tevékenysége ráadásul leginkább az európai országokra koncentrál, a legnagyobb arányban, 37 százalékban Németországba exportálnak, 30 százalék Romániába szállít, ezt követi Ausztria és Szlovákia − olvasható a K&H Bank Zrt. tegnap publikált kutatásából. A keleti nyitás célországai − a FÁK-térség, Kína, az Öböl-térség arab országai és a távol-keleti országok − ugyan komoly potenciált jelenthetnek, egyelőre azonban csak Oroszország szerepel a kkv-k toplistáján, ahová a cégek 6 százaléka exportál.
A vállalkozások a megszokott területekre összpontosítanak, nehezen indulnak el más irányba, míg azoknál a cégeknél, amelyek jelenleg nem folytatnak exporttevékenységet, rendkívül alacsony az érdeklődés, csak 7 százalékuk tervezi, hogy a következő egy évben exportálni kezd. Ezeknek a cégeknek is azonban 38 százaléka Németországgal, 29 százaléka pedig Ausztriával folytatna külkereskedelmi tevékenységet − keletre tehát egyelőre kevesen tekintenek.
A kezdeti sikerek ugyan elmaradtak, de nem szabad feladni a keleti nyitás politikáját − mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Véleménye szerint a kulturális különbségek miatt csak lassan alakulhatnak ki üzleti kapcsolatok. Ezeken kívül is több magyarázata lehet annak, hogy lassan fordulnak kelet felé a cégek; ha például egy kkv az exporttevékenység mellett dönt, legalább 2-3 év kell, mire eléri az első sikereit − hangsúlyozta Gyurácz Németh Iván, az M27 Absolvo Consulting partnere. Ráadásul első lépésként inkább a \"könnyebb\" európai piac az ajánlott − tette hozzá.
