Májustól a Volánbusz Zrt. veszi át az agglomerációs járatok üzemeltetését, és ekkortól állnak forgalomba a VT-Transman Kft. által üzemeltetett új Mercedes buszok − ám az átállás zökkenőmentessége kérdéses, arról ugyanis a BKV dolgozói semmit nem tudnak. A két változás összességében 284 járművet, azaz egy teljes telephely napi járműszámát jelenti − mondta lapunknak Nemes Gábor, a Közösségi Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A BKV Zrt. négy autóbusz- és egy trolibusztelephelyet üzemeltet, s egy-egy garázsban 1000-1200 főt foglalkoztatnak, ezek kétharmada járművezető, egyharmada pedig szerelő, karbantartó, diszpécser. A szakszervezeti vezető szerint az említett csaknem háromszáz busz kiszervezése akár egy garázs bezárását is magával vonhatja, ami végső soron ezer fő elbocsátását is eredményezheti. Minden bizonnyal ilyen mértékű elbocsátás nem lesz, a Volánbusz várhatóan átvesz a BKV-tól dolgozókat − ennek kapcsán a szakszervezetek tárgyalást kezdeményeztek a Volánbusz vezetőivel −, de miután a Volánbusz új járműveket akar beszerezni, a karbantartókra nem lesz szükség. Az átszervezés tehát mindenképpen a leépítés veszélyét hordozza magában − fogalmazott Nemes.
A szakszervezetek továbbra sem értenek egyet azzal, hogy az agglomerációs járatok a Volánbusz Zrt.-hez kerülnek, szerintük ugyanis ez nem következik abból az uniós direktívából, amire a főváros hivatkozik. A szakszervezetek úgy gondolják, hogy mivel a BKV nem diszponál a bevételek fölött (jegy- és bérletárak), a bevétel kockázata nem őt, hanem a BKK-t terheli. Ez alapján a BKV ezeken a területeken egy háromoldalú megállapodás megkötésével elvégezheti a szolgáltatást.
A szakszervezetek a kezdetektől fogva azzal sem értettek egyet, hogy bizonyos budapesti járatokat kiszervezzenek, így például a VT-Transman által üzemeltetendőket is sokkal olcsóbban meg lehetett volna oldani házon belül. A VT-Transman 150 Mercedes buszt állít majd forgalomba, ami mintegy ötszáz munkatársat érint. A munkavállalókkal kapcsolatos elképzelésüket nem ismerik, a céggel ugyanis nem sikerül tárgyalni − mondta Nemes. A BKV vezetése most azzal próbálja megnyugtatni a közlekedési cég autóbusz-vezetőit, hogy az 1-es villamos felújítása idején jelentős számú pótlóbuszra, illetve vezetőre lesz szükség, amivel elkerülhető lesz a létszám leépítése.
Az előbbi gyakorlati problémán túl több jogi kérdést is felvetnek a kiszervezések. Nemes szerint például módosítani kellene a BKK, mint megrendelő és a BKV, mint a szolgáltatás nyújtója között megkötött közszolgáltatási szerződést, mert az csak ötszázalékos megrendelt teljesítményváltozást tolerál, márpedig a szakszervezetek szerint az agglomerációs járatok kiszervezése miatt tízszázalékos csökkenés következik be. A szerződésben a BKK az autóbuszos ágazatra vonatkozóan 34 százalékos mértékben adott kizárólagos jogot a BKV-nak. Ezt az értéket még az agglomerációs járatok meglétével kalkulálták. A szakszervezetek szerint ezt is az új helyzethez kell igazítani.
A csökkenő teljesítmény mérséklődő bevételeket von maga után. Nemes szerint ebben a helyzetben felvetődik a kérdés, hogy a bankok ezek után is fenntartják-e a BKV-nak − állami garancia mellett − nyújtott kölcsönfolyósítás feltételrendszerét. A hitelszerződésekben ugyanis az olvasható, hogy a hitelfelvevő kizárólag a hitelező előzetes írásbeli hozzájárulásával módosíthatja a közszolgáltatási szerződést, amennyiben a közszolgáltatási szerződés alapján a hitelfelvevőt megillető árbevétel tíz százalékot meghaladó mértékben csökken. A szakszervezetek azt sem tudják, hogy a fenti tervezett változásokról bárki tájékoztatta-e a hitelezőket. A szakszervezetek szerint ahhoz, hogy a BKV fizetni tudja kötelezettségeit, a BKK-nak növelnie kellene a kompenzációt − tette hozzá Nemes.
