Az Európai Unió tervei szerint 2030-ig a felére kell csökkenteni a városi közlekedésben a hagyományos üzemanyagot használó autók számát, 2050-re pedig teljesen ki kell vonni azokat − ismertette tegnap a Fehér Könyv célkitűzéseit Völner Pál, a fejlesztési tárca államtitkára a X. Európai Közlekedési Kongresszuson. Magyarországon a városi közlekedés egyik legnagyobb kihívása a heterogén összetételű, jelentősen elöregedett járműpark cseréje. Jelenleg mintegy háromezer jármű vesz részt a helyi, városi közösségi közeledésben, ezek átlagos élettartama 15 év, Budapesten viszont 18 − mondta Völner. Hozzátette: a járműpark lecseréléséhez szükséges finanszírozási források előtermetesének nehézsége mellett arra is megoldást kell találni, hogy a régiekhez képest az új járművek üzemeltetése 10-20 százalékkal drágább.
Egy egységes elektronikus jegyrendszer bevezetésének előkészítésén is dolgoznak, a közúton a teherautók számára pedig 2013 júliusától kívánják bevezetni az elektronikus útdíjrendszert. Az ebből származó bevételek a fejlesztések forrásai lehetnek. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a buszok és a személygépkocsik számára viszont továbbra is az e-matrica lesz érvényben.
Az említett Fehér Könyv szerint 2030-ra a háromszáz kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasútra vagy vízi útra kell terelni − mondta Schváb Zoltán, a fejlesztési tárca helyettes államtitkára. A 2011−2012-es menetrendi évben a magyar vasúti pályahálózat összes ráfordítása (az energiaköltség nélkül) 176,3 milliárd forint, ebből 165 milliárd köthető a MÁV-hoz, 11,3 milliárd forint pedig a GYSEV-hez.
Szepessy Kornél, a légi irányítást végző HungaroControl Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, a légi közlekedés az utóbbi tíz évben tömegközlekedéssé vált. A társaság évente hatszáz ezer − le- vagy felszálló, illetve átszálló − repülőgép irányítását végzi. Az idén várhatóan több mint 86 ezer repülőgép érkezik és indul a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy tavaly csaknem kilencmillió utas fordult meg a reptéren, s ez a trend − a Malév leállása ellenére is − folytatódik, s idén az első félévben 4,7 millió utas jelent meg Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
