A már ismert kockázatok mellett újabbakra hívta fel a figyelmet a 2013-as költségvetéssel kapcsolatban Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Bajnai Gordon által alapított Haza és Haladás Alapítvány, illetve a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest elemzése alapján. A kormány a jövő évi költségvetési hiány megemelésén gondolkodik, az eddig tervezett 2,2 százalékról 2,7−2,8 százalékra emelnék a GDP-arányos célt. Oszkó szerint ez kockázatos, ezen a szinten nagyon könnyű átlépni a háromszázalékos küszöböt, akkor pedig folytatódik Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárás. Amennyiben viszont ez megtörténik, az eljárás tartóssága miatt 2013-ban már nem úszná meg az ország a büntetést − az uniós támogatások csökkentését.
A jövő évi költségvetésre leselkedő legnagyobb veszély is az unióból fenyeget. Az Európai Bíróság várhatóan jövőre − de nem kizárt, hogy már az idén − dönt a telekomadóról, ami nagy valószínűséggel sérti az uniós alapszerződést. Így jövőre vissza kell fizetni az érintett cégeknek az elmúlt években beszedett 180−200 milliárd forintnyi adót. Ez önmagában három százalék fölé lökné a hiányt. (Igaz, ez esetben a kormány védekezhet úgy, hogy egyszeri kifizetésről van szó, így kis jóindulattal a túlzottdeficit-eljárás során az unió eltekinthet a tétel beszámításától.)
A költségvetési pálya számos kockázattal terhelt. A kamatkiadások 30 milliárdos emelést igényelnek, a munkahelyvédelmi akcióterv további 300 milliárdos kockázatot jelent. Fontos tétel az e-útdíj bevezetése, ugyanis az ehhez szükséges 42 milliárdos beruházási igény nem szerepel a büdzsében. További kockázatok vannak a önkormányzati büdzsében, a gyógyszerár-támogatásoknál. További több száz milliárd forintos kiadással és akár egyenlegrontó hatással is járhat az E.On napirenden lévő kivásárlása − mondta Oszkó Péter. További kockázat, hogy a 2013. júliusi határidőre nem indul el az e-útdíj-rendszer, így a második félévben tervezett 75 milliárdos összeg beszedése kérdéses.
Az idén felhalmozódó eredménytartalék már a jegybank ez évi veszteségére sem nyújt fedezetet, míg jövőre az államnak már mintegy 20 milliárd forint térítési kötelezettsége keletkezik, ami a következő időszakban 170 milliárd forint fölé emelkedhet évente. (Az MNB 2012-re ennél magasabb, 260 milliárdot meghaladó veszteséggel számol és ebben még nem szerepel a tranzakciós adó esetleges kivetése.)
