Egyszerre két, egymással ellentétes lépést tervez a kormány a társadalombiztosítás finanszírozásában: a nyugdíjjárulék esetében a létező plafon eltörlésén gondolkodik − legalábbis erre utalt Varga Mihály tárca nélküli miniszter hétfői gazdasági bizottsági ülésen tartott meghallgatásán −, miközben a még nem létező plafont bevezetné az egészségbiztosításban. (Míg az előbbi csak a bevételi megfontolásokkal indokolható, az utóbbiban van logika, még ha az a bevételeket mérsékli is.)
Jelenleg a magas jövedelműeknek nem kell egy bizonyos szint felett a 10 százalékos munkavállalói nyugdíjjárulékot megfizetniük, a mindenkori összeget évente változtatják. Idén a járulékplafon havi 662 ezer forintos jövedelmekre vonatkozik − vagyis az ennél jobban keresők járulékmentesen jutnak jövedelmükhöz, viszont a majdani nyugdíjaknál sem veszik figyelembe az efeletti jövedelmet. Ezzel a tb-alap bevételről mond le, ugyanakkor a nyugdíjak közötti különbséget csökkenti. A járulékplafon − Varga által említett eltörlésével − a következő években megugranának a járulékbevételek, ez pedig segítene betömködni a 2013-as költségvetésen tátongó rést. Ugyanakkor ami rövid távon pluszbevételt hoz, az hosszabb távon − akár már néhány éven belül − többletkiadást generál. A nyugdíjplafon esetleges eltörlésének két következménye lenne a bevételek egyszeri megugrása mellett: emelkednének a nyugdíjkiadások, amelyek egyébként is növekednek a társadalom elöregedésével, ugyanakkor nőnek a nyugdíjak közötti különbségek. A kiugróan magas fizetés után értelemszerűen magasabb nyugdíj járna. (A fenntartható nyugdíjrendszer logikája ennek az ellenkezőjét kívánná: akár lemondani a mostani bevételekről annak érdekében, hogy a jövőbeni kiadások mérséklődjenek vagy legalábbis szinten tarthatóak legyenek − ezt a célt kellett volna betöltenie a megszüntetett magánnyugdíjpénztáraknak is.)
Ezzel párhuzamosan a Népszabadság híre volt, hogy a kormány viszont kiterjesztené a plafont az egészségbiztosítási járulékokra. Jelenleg a munkavállaló által fizetett 4 százalékos járulék szolgál a természetbeni ellátásokra, úgymint orvosi ellátás, gyógyszerár-támogatás, és további három százaléka pénzügyi ellátásokra − vagyis jellemzően a táppénzre, de egyes anyasági támogatásokra is. Ezen ellátások azonban maximáltak, így a lapnak nyilatkozó szakértők szerint jogos igény a járulékplafon bevezetése. Ez az érvelés azonban csak a háromszázalékos járuléknál áll meg, az egészségügyi-természetbeli ellátásoknál nem lehet indokolt a felső korlát, ráadásul a társadalombiztosítás szolidaritási elvével menne szemben.
