− A T-Systems indul a napokban megjelentetett elektronikus útdíj pályázaton, s a beruházásnak jövő év közepére el kell készülnie. Nem tartja irreálisnak a határidőt?
− Amennyiben az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. a tervezett időpontban, vagyis decemberben szerződést tud kötni egy olyan szállítóval, amely rendelkezik azzal a szaktudással, tapasztalattal és azzal a technológiával, mellyel ezt meg lehet oldani, akkor ez a kiírás mind az időtartam, mind pedig a költségvetés szempontjából reális.
− Mi történik, ha az ÁAK Zrt.-nek mégsem sikerül az év vége előtt szerződést kötnie?
− Ha az ÁAK Zrt.-nek novemberben nem sikerül szerződést kötnie, akkor egy új helyzet áll elő. Mi, akik jól ismerjük az iparágat, nem tudunk olyan technológiáról, amivel a feladatot a fennmaradó nagyon rövid idő alatt meg lehetne oldani. Olyan ez, mintha valaki egy maratonfutásra készülne − ahol két és fél óra alatt illik lefutni a távot −, s a versenyzőnek célszerű időben elindulnia. Ha egy órát késik, hiába szaporázza lépteit, másfél óra alatt nem sikerül teljesíteni a 42 kilométert. A beruházás megvalósítása során az is nagyon fontos, hogy az érintettek jó együttműködési kapcsolatot ápoljanak egymással, és a győztes elé ne gördítsenek fölösleges akadályokat, annak érdekében, hogy a társaság a nagyon rövid időperiódusban el tudja végezni a munkát.
− Említette, hogy a beruházás költségvetését is reálisnak tartja. A kiíró 42 milliárd forintról beszél. Ön szerint mennyiből lehet megvalósítani egy ilyen rendszert?
− Az az összeg, amit a kormány erre félretett, elégséges.
− Nagy versenyre számít?
− Mindenképpen, hisz ez egy nagyon komoly informatikai beruházás. A nagyvállalati szektor teljes informatikai költségvetése éves szinten körülbelül 450 milliárd forint, s ebből egy 40 milliárdos beruházás jelentős hányadot képvisel.
− Négy informatikai cég egybeolvadásával október 1-jével jött létre Magyarország egyetlen teljes körű infokommunikációs technológiai termékportfólióval rendelkező szolgáltatója, a T-Systems Magyarország Zrt. Ez az ügyfeleknek azért is előnyös, mert így egy kézből tudja kiszolgálni ügyfeleit a társaság, de milyen előnyöket jelent ez a T-Systems és a beolvadó cégek számára?
− Az elmúlt másfél évben, vagyis amióta a céghez kerültem, nagyon sok időt töltöttünk el a kollégáimmal annak vizsgálatával, hogy melyik az az irány, amellyel a piacvezető szerepünket meg tudjuk őrizni, miközben a gazdasági válság miatt már évek óta azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek pénztárcája egyre üresebb. Széles körű belső egyeztetés után döntöttünk a cégeink egyesítéséről, részben azért, mert a társaságok működésében voltak − például az adminisztráció terén − átfedések, s ez nagyon sok energiát vett el a tőlük. Emellett az is szerepet játszott az egyesítésben, hogy a Magyar Telekom az akvizíciók során elég precízen és élesen igyekezett elválasztani egymástól a különböző portfólióelemeket, de még ennek ellenére itt is maradtak átfedések, így párhuzamos kompetenciák épültek ki. Az említett két tényező mellett azért is szükségesnek tartottuk a társaságok összevonását, mert nagyon sok esetben ezek a cégek ugyanazon ügyfeleknek értékesítették termékeiket, s ez is megzavarhatta a vevőket. A negyedik tényezőt pedig maga a gazdasági válság hozta magával, ami mindig jó lehetőség a megújulásra. Ha ugyanis egy krízis során úgy újul meg egy cég, hogy közben nem veszíti el a jó tulajdonságait, de a rosszaktól megszabadul, akkor a válságból sokkal erősebben kerülhet ki. Azt nagyon fontosnak tartom, hogy a kollégáim hittek ebben a cégátalakításban.
− Itt egy centralizáció ment végbe. Vannak, akik a decentralizációra esküdnek, mert az például nagyobb rugalmasságot biztosíthat. Nem tartanak attól, hogy ezáltal egy nagy, nehezen mozduló, átláthatatlan vállalat jön létre?
− Általában a kis cégekre szokták azt mondani, hogy rugalmasan működnek, de például az egyesülésben részt vevő KFKI egy hétszáz főt foglalkoztató társaság volt. Ez magyar viszonylatban sem egy kis cég, és évekkel ezelőtt is nagyon innovatív volt. Ezt a képességet egy nagyobb vállalatban is meg lehet őrizni. Az immáron csaknem kétezer fős T-Systems Magyarország nagyon távol van attól a mérettől, ami ezt veszélyeztetné. Az innovációs képességet csak a menedzsment és az adminisztráció tudja legyőzni, ettől pedig igyekszünk megóvni a munkatársainkat, illetve a céget.
− Az innovációhoz innovatív szakemberekre is szükség van. Egy ideje viszont az informatikusok egy része külföldre megy. Van elég utánpótlás?
− A szakember-utánpótlással kapcsolatban nincsenek kihívásaink, hiszen az iparág első, 250 fős gyakornoki programját hoztuk létre. De nemcsak az a fontos, hogy megtaláljuk őket, hanem az is, hogy számukra egy stabil, megbízható, kihívásokkal teli munkakörnyezetet tudunk biztosítani. Ha ugyanis a kolléga egy motiváló környezetben dolgozik, akkor sokkal jobban tud rezonálni az ügyfelek elképzeléseire.
− Egy egyesítés során előadódhatnak \"fölösleges\" munkatársak. Lesz-e létszámleépítés?
− Az átalakítás során nem elbocsátani akartunk, hanem arra figyeltünk − és ezt heti rendszerességgel monitoroztuk −, hogy milyen mértékű az elvándorlás. Általában az évi ötszázalékos elvándorlás tekinthető normálisnak. Nálunk az év első kilenc hónapjában két és fél százalékos volt a ráta, tehát a tavalyi szint alatt volt ez az érték, amikor minden úgy működött, mint az elmúlt öt évben. Mindeközben nemcsak a cégtől eltávozottak munkaköreit töltöttük be, hanem újakat is létrehoztunk. Tehát annak ellenére, hogy egy teljesen új struktúrában dolgozunk, összességében növekedni tudtunk. A létszám növelését egyébként a bevételeink gyarapodása is megkívánja.
− A bevétel növekedése hogyan néz ki a számok tükrében?
− Az elmúlt nyolc hónapban nemcsak a tervünket, hanem a bázisidőszak árbevételét is meghaladtuk néhány százalékponttal, és bevallom, erre még én sem számítottam. Mindezt egy csökkenő infokummunikációs piacon sikerült elérnünk, miközben a cég egy nagy változáson ment keresztül.
− Mi állhat a siker hátterében?
− Én részben annak tulajdonítom az eredményeket, hogy jobban fokuszálunk a saját működésünkre, de talán ennél is fontosabb, hogy sokkal jobban odafigyelünk az ügyfelekre.
− Melyek mostanában a legkeresettebb termékek a vevők körében?
− Egyre több ügyfél szeretné csökkenteni a költségeit azzal, hogy kihelyezi informatikai szolgáltatásait. Emellett a felhőalapú szolgáltatások is ott lebegnek az ügyfelek eléképzelései között.
Napi Gazdaság, Kummer János
