Egyelőre nehezen lehet megmondani, hogy mi lesz a 900 megahertzes frekvencia sorsa. Lehet, hogy valamely mobiltelefon-társaság, illetve a frekvenciapályázatot lebonyolító Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett ítéletétől számított hatvan napon belül − jogsértésre hivatkozva − felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Kúriához. Ebben az esetben is elképzelhető, hogy viszonylag rövid időn belül pont kerül a történet végére, hisz a Kúria soron kívül is elbírálhatja a beadványt, ahogyan a Fővárosi Törvényszéken is viszonylag rövid idő alatt született döntés.
A másik forgatókönyv szerint az érintettek elfogadják az ítéletet és az NMHH egy új eljárás keretében hasznosítja a frekvenciát. Ez hosszabb időbe telne, mert előbb tisztázni kell a hírközlési hatóság tenderén megszerzett frekvenciák jogi helyzetét. A bíróság hétfői lezáró határozatában a tender végeredményét megsemmisítette. \"Tiszta\" helyzetben az ítélet hétfői átvétele után a cégeknek vissza kellene adniuk a frekvenciát, a költségvetés pedig visszautalná a befizetett 31 milliárd forintot. Ám az ügy nem egyértelmű, az általunk megkérdezett jogászok szerint a három mobiltelefon-társaság mindaddig jogszerűen használja a frekvenciát, amíg az NMHH vissza nem vonja az erre vonatkozó engedélyét. Az is kérdés, és tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az NMHH jogszerűen adta-e ki annak idején a frekvenciahasználati engedélyt vagy sem, hisz az végül annak a határozatnak alapján történt, amit most megsemmisített a bíróság.
A jogászok szerint tehát további vita tárgyát képezné, hogy a cégek ebben a pillanatban jogszerűen használják-e a frekvenciát vagy sem. Miután az NMHH kiadta a frekvenciahasználati engedélyt, a Vodafone már használja is a megnyert sávot, s ennek érdekében jelentős befektetést hajtott végre. Úgy tudjuk, a Telenor is használja az új frekvenciát, de ennél a cégnél kisebb gondot okozna a visszaszolgáltatás, a problémát a frekvencia átrendezésével kezelni tudnák.
Nyitott kérdés, hogy az eredeti helyzet visszaállítása után (a befektetések, az üzleti tervek elkészítése) a cégeket megilleti-e valamilyen kártérítés. Középtávon azonban a 3G-s lefedettség érdekében mindhárom cégnek szüksége lesz a frekvenciára, így tehát nekik érdekükben áll egy újabb pályázat, szakértők szerint azonban ezen az állam a mostaninál több pénzhez juthat, hisz a szereplők már ismerik egymás ezzel kapcsolatos stratégiáját.
Az is kérdés, hogy mikor lesz újabb pályázat. Az NMHH ilyenről nem nyilatkozott, s az sem tudható, hogy a kormány kitart-e amellett, hogy egy állami szereplő (többek között a csillagászati összegű befektetések és a lassú megtérülés miatt) részt vegyen a tenderen, vagy a mobilcégek szerezhessék meg a frekvenciát, ahogyan azt egykor a társaságok szorgalmazták. A közeljövőben tehát számtalan kérdést kell tisztázni.
