Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelentős gyengüléssel zárta a múlt hetet a forint árfolyama az euróval szemben. A péntek délelőtti kereskedés folyamán az euró árfolyama 308 forint közelébe is emelkedett, ezzel január közepe óta nem látott szintre került a közös európai deviza jegyzése a magyar fizetőeszközzel szemben. Bár a gyengülésben kétségkívül szerepet játszott a nemzetközi tőkepiacokon kialakult rossz hangulat, azonban az a tény, hogy a régiós devizákat a forint messze alulteljesítette a kereskedés során, mutatja, hogy magyar specifikus jelenséggel álltunk szemben.
Az okokért nem kell messzire menni, a jelek szerint a piaci szereplők körében az elmúlt hét eseményei során született meg a felismerés, hogy Magyarország az IMF-fel kapcsolatos tárgyalások során valójában a török taktikát alkalmazza. Törökország annak idején folyamatosan lebegtette a tárgyalásokat és a megegyezést a Valutaalappal, így biztosítva magának a lehetőséget gazdaságpolitikája függetlenségének megőrzéséhez, ugyanakkor nyitva hagyva annak lehetőségét, hogy komoly problémák esetén azonnal a nemzetközi szervezet biztosította védelemmel élhessen.
A kormányzati részről meglehetősen veszélyes nyilatkozatok érkeztek a befektetők felé a múlt héten. Orbán Viktor miniszterelnök egy csütörtöki konferencián úgy fogalmazott, az ország bármeddig képes megállni a lábán az IMF biztosította védőháló nélkül, Matolcsy György pedig néhány nappal korábban egy parlamenti bizottsági ülésen kifejtette, aki egy nemzeti érdekeket feladó, gyors tárgyalást kíván a Valutaalappal és az EU-val, az ahhoz járulna hozzá, hogy a magyar kormányt, a gazdaságpolitikát gyámság alá helyezzék. Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának leköszönő vezetője pedig a hét elején úgy fogalmazott, valóban komoly hibát követtek el 2010 nyarán, mert ahelyett hogy csődöt jelentettek volna, átvették a kormányzást.
Eközben az ECB a magyar jegybanktörvényhez beterjesztett módosításokat kevésnek tartja. Múlt csütörtöki közleményükben úgy fogalmaztak, a módosítások nem elegendőek a jegybank függetlenségének helyreállításához. Piaci vélemények szerint az eddig hivatalosan megfogalmazott aggályok mellett továbbra is problémát jelent a jegybanktörvényben, hogy a devizatartalékokról való rendelkezés joga a kormánytöbbség által delegált Monetáris Tanács hatáskörében marad, s nem pedig független elnöki jogkör lesz (Napi Gazdaság, 2012. május 16.).
Az IMF-fel folytatandó tárgyalások megkezdéséhez szükséges jegybanktörvény-módosítást tehát egyelőre nem sikerült tető alá hoznia a kormányzatnak, s képviselőinek kommunikációjából kitűnik, nem is tartják sürgősnek a tárgyalások mielőbbi megkezdését. A 307 forintos vagy ennél is magasabb euróárfolyam nyomán a kormányzati kommunikáció és a megegyezésre való hajlandóság minden bizonnyal nő majd, azonban intő jel lehet, hogy 2009 tavaszán már egy megkötött IMF-megállapodás jelentette védőháló árnyékában is történelmi mélypontra tudott gyengülni a forint. A piacon ráadásul sokszor rendkívül felgyorsulnak az események, így elképzelhető, hogy mire megváltozna a kormány szándéka a megállapodást illetően, már ellenőrizhetetlen folyamatok indulnak el a magyar pénzügyi rendszerben.
